Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ösztöndíjas foglalkoztatással a jogalkotó a felsőoktatásból kikerülő fiatalok munkavállalását kívánja elősegíteni, oly módon, hogy munkavégzésük során a szakmai készségek megszerzését is biztosítja.A munkáltató számára is előnyös lehet az ösztöndíjas foglalkoztatás, hiszen az a megfelelő képzettségű szakembereinek forrása lehet.
Az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályait egy külön törvény, a 2004. évi CXXIII. törvény tartalmazza, amely a Munka Törvénykönyvének számos szabályát alkalmazni rendeli. Az ösztöndíjas foglalkoztatás alapján tehát nem jön létre munkaviszony, de számos munkajogi szabály alkalmazandó.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alanya egyrészről az ösztöndíjas foglalkoztatott, másrészről a verseny-, illetve a közszféra munkáltatója. Ösztöndíjas foglalkoztatott az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában
– a 30. életévét még nem töltötte be,
– akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és
– munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban nem áll (kivétel ez alól az egyszerűsített foglalkoztatás és a háztartási munkára irányuló munkaviszony).
Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal, legalább 9 hónapig, legfeljebb 1 évig terjedő határozott időre létesíthető. Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést írásba kell foglalni, amelyről a foglalkoztató köteles gondoskodni. A Munka Törvénykönyvének szabályával egyezően az írásba foglalás elmaradása miatti érvénytelenségre csak az ösztöndíjas foglalkoztatott, legkésőbb a jogviszony létesítését követő 30 napon belül hivatkozhat. A törvény meghatározza a szerződés kötelező elemeit is.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási szerződés alapján
-az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíj ellenében köteles a foglalkoztató által kiadott feladatokat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, utasításai alapján ellátni, valamint a foglalkoztató által munkatapasztalat céljából előírt szakmai megbeszéléseken, képzésben, egyéb programokon részt venni;
– a foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglalkoztatottat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint az egyéni programban foglaltak szerint munkatapasztalat-szerzés céljából feladatokkal ellátni, biztosítani a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét. A foglalkoztató köteles továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.
Az ösztöndíjas foglalkoztatott csak olyan feladatokat láthat el, amelyek munkatapasztalat-szerzését szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz. Önálló munkakör ellátásával nem bízható meg, és a közszférában hatósági, igazgatási tevékenységet nem végezhet.
A foglalkoztatási ösztöndíj mértéke napi 8 órás munkaidő esetén nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban próbaidő nem köthető ki, és nem kerülhet sor a szerződéstől eltérő foglalkoztatásra (átirányítás, helyettesítés, kirendelés), rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnésének és megszüntetésének eseteit a törvény kógens, eltérést nem engedő módon rendezi.Ennek megfelelően megszűnik az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony
– az ösztöndíjas foglalkoztatott halálával,
– a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnésével,
-a szerződésben meghatározott időpontban (min. 9 hónapra, max. 1 évre köthető a szerződés).
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntethető:
– a felek közös megegyezésével,
– azonnali hatályú felmondással, ha a másik fél a jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ha az ösztöndíjas foglalkoztatott mond fel azonnali hatállyal,a foglalkoztató kötelesa szerződés megszűnéséig még hátralévő időre járó ösztöndíjat egy összegben megfizetni.
Az ösztöndíjas foglalkoztatással társadalombiztosítási jogviszony keletkezik. Az ösztöndíj járulékalapot képező jövedelemnek minősül, a foglalkoztató köteles tehát a járulékokat megfizetni. Ugyanakkor az ösztöndíj minimálbért meg nem haladó mértéke a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól mentes.
