Betekintő a XVII. Magyar Munkajogi Konferencia szerkesztett előadásaiba Koronavírus Veszélyhelyzet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkajogi e-learning kurzus 5 kreditpontért annak, aki lemaradt a XVII. Munkajogi Konferenciáról. A cikkben ízelítőt adunk a tanfolyam tartalmából.

Idén is megtartották a hagyományos visegrádi Munkajogi Konferenciát, bár a járványhelyzet miatt újragondolva: „offline” egy napba sűrítve lehetett a helyszínen részt venni rajta, vagy élőben, online streamelve tudtak jegyet venni rá a munkajogi témákban érdekelt szakemberek – az előadások után kérdezni is lehetett, megvitatni egy-egy témát, vagy nem egyértelmű szabályozási kérdést.

Azoknak, akik lemaradtak a konferenciáról, most lehetőségük van hozzáférni a konferencia egy részéhez, és megnézhetik a szerkesztett előadásokat. Kiemelendő, hogy az így megvásárolt felvétel e-learning kurzus is egyben, és 5 kreditpont szerezhető vele ügyvédként. Az 5,5 órás felvétel (melyek természetesen részleteiben megnézhetők) mellett a kurzus tartalmaz még egy 328 oldalas munkajogi tanulmánykötetet, több mint 100 oldalnyi prezentációs anyagot, és a jogesetek írásos összefoglalóját is.

Az alábbiakban a konferencia előadásai közül emelünk ki néhány kérdést, témát, amelyek bemutatásra kerültek.

A teljesítési hely meghatározása – távmunka versus „home office”

Dr. Bankó Zoltán egyetemi docens úgy aposztrofálta a helyzetet, mint az az év, amikor az „atipikus tömegessé válik” – vagyis a szokásos munkavégzési hely és forma 2020 márciusától megváltozott, és az atipikus munkavégzésre állt át a munkavállalók nagy része, még ha csak időlegesen is. Már ennek a jogviszonynak a megnevezése is sokszor ellentmondásos, pontatlan, vagy éppenséggel félreértik – így a fogalmak szintjén is fontos elkülöníteni az otthoni munkavégzést, a bedolgozói jogviszonyt, a távmunkát (és ezek külföldi megfelelőit, hasonló fogalmait, mint a telework, Fernarbeit stb.) Az előadás során ismertetésre került a Wolters Kluwerrel és az MTA-PTE Munkajogi Kutatócsoportjával közös, e témában lefolytatott kutatás előzetes eredményei is. Magyarázott a szerződéses munkahely és a teljesítési hely, valamint a munkáltató telephelyétől elkülönült hely összefüggéseiről, valamint a távmunka különböző megjelenési formáiról, így a munkavégzés, a jogviszony jellege, és a munkavégzés rendszeressége szerinti csoportosításokról. Az Mt.-s és az EU-s szabályozások mellett a hallgatók, nézők elmélyülhettek a távmunka vs .bedolgozói viszony és természetesen a fő téma, a távmunka vs. home office megkülönböztetéséről szóló részletekben. Röviden a home office szabályzatokhoz is kaphattak értékes támpontokat – egyelőre a jogalkotói szabályozás hiányában erre nincs pontos válasz.

A munkáltatói felmondás sajátos indokai

Egy másik, nagyon felkapott és állandóan aktuális témáról, a munkáltatói felmondás sajátos indokairól tartott előadást Dr. Petrovics Zoltán egyetemi adjunktus. Már az elején emlékeztet mindenkit: a munkajog lényege: kiegyenlíteni a felek alkupozíciójának egyenlőtlenségét – azonban ez nem jelenti pusztán a „gyengébb fél” védelmét. Az előadás – más okokra és kapcsolódó elemekre is kitérve – három indokról szól részletesen: a negatív minőségi cseréről, az azonnali hatályú felmondásról (objektív lehetetlenülés) és a határozott idejű munkaviszony felmondásáról, lehetetlenülésre hivatkozva. A negatív minőségi csere kapcsán elhangzott, hogy a helyes kérdésfeltevés nem az, hogy jogszerű-e a negatív minőségi csere, hanem hogy egyáltalán lehet-e ezalatt a fogalom alatt tárgyalt tényállásokat olyan felmondási oknak tekinteni, amelyek a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okok valamelyike alá sorolhatóak.

Felvet olyan kérdéseket is az előadás, mint hogy a járványügyi veszélyhelyzetben előfordulhatnak-e olyan munkavállalói magatartások, amelyek azzal közvetlen összefüggésben teszik lehetetlenné a munkaviszony fenntartását, vagy hogy a koronavírus okozta bevételcsökkenéssel vajon automatikusan lehetetlenül-e a foglalkoztatás? A tételes jog mellett a bírói gyakorlatok és elméleti dilemmák is bemutatásra kerülnek.

A veszélyhelyzet és a munkajogi eszköztár – A koronavírus járvány tanulságai

Bár a járványnak egészségügyi szemszögből még nincs vége, a fentebbi címmel a munkajogi tanulságai már nagyon is leszűrhetők. Erről beszélt Dr. Berke Gyula, a PTE egyetemi docense, aki az év folyamán több webináriumot is tartott „elsősegély” jelleggel a napról-napra, sőt óráról órára változó (munkajogi) jogszabályi környezetben. Ebben az előadásában beszélt arról, hogy a járványidőszak kezelésének két – szemléletileg is – elkülöníthető fázisa a járványügyi veszélyhelyzet és a járványügyi készültség időszaka, mely jogalkotási szempontból is eltérő módon alakult. Az előadásban mindazok a veszélyhelyzeti, és utána (a konferencia napjáig) meghozott speciális szabályok megjelennek, melyek a munkajog szempontjából jelentősek. Górcső alá került az Mt.-től eltérő megállapodások gyakorlata, a (részmunkaidős) foglalkoztatás támogatása, az elháríthatatlan külső ok problémája, mellette pedig olyan fontos kérdések is szóba kerültek, mint a társadalombiztosítási jogi kérdések esetén a munkavégzéssel összefüggő megbetegedés, a gyermek, hozzátartozó felügyelete, gondozása, és a díjazás nélküli időszakok társadalombiztosítási jogi megítélése.

Érvek és ellenérvek (Pódiumvita munkaügyi bírósági ítéletekről)

Az egyik jogeset egy, a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt a munkavállaló által benyújtott keresetről szólt. Az eset alapja, hogy a felperest az alperes cég ügyvezetőjévé választotta határozott idejű munkaszerződéssel, mely szerint az ügyvezetői státuszból történő visszahívásával automatikusan megszűnik a munkaviszony is a felek között. A visszahívására később azért került sor, mert a munkaszerződésben kikötésre került, hogy nem létesíthet más munkaviszonyt, valamint nem lehet vezető tisztségviselő és nem szerezhet részesedést olyan társaságban, mely az alperes konkurenciája. Az alperes taggyűlésén (mely a munkaszerződés megkötésének napja volt) bemutatta szakmai önéletrajzát, melyben szerepelt, hogy mely cégekben igazgatósági tag, illetve, hogy egy konkurens cégnél ügyvezető. Az iratokból kiderült, hogy a munkaszerződés napján lemondott a másik ügyvezetői megbízatásáról, azonban annak átvezetésére csak két évvel később került sor, a másik cég adminisztrációs oka miatt, ugyanakkor keletkeztek időközben olyan iratok, melyek ennek ellenkezőjére is utalnak.  Az alperes a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással szüntette meg, utalva arra, hogy a munkaszerződés érvénytelen (semmis) volt, a felperes ezt (is) vitatta. A jogeset teljes leírása, és annak a konferencián történő megvitatása megtekinthető itt.

A konferenciakötet

A kurzus részeként elérhető egy nagyon tartalmas munkajogi tanulmánykötet, esszenciális témákról, munkajogi szakemberek tollából. A kötet ötlete nem újdonság, 2018 óta minden évben az aktuális Munkajogi Konferencia mellett a szerkesztett előadások megjelennek írásos formában is, hazavihető módon. Az idei évben ez annyiban más, hogy a járványügyi helyzetre tekintettel az egyébként háromnapos konferencia egynapossá rövidült, emiatt az eredeti programtervhez képest kevesebb előadás lehetett csak a végső program része. Ezt a nehéz döntést némileg kárpótolja, hogy a kötetben az eredeti program alapján felkért összes előadó tanulmánya helyet kapott, kizárólag ebben a kiadványban olvasható formában. A kötetben az elhangzott előadások mellett számos fontos témáról és ügyről szóló írás kapott helyet, a következő címek alatt:

• Munkajog veszélyhelyzetben (Dr. Berke Gyula)
• XXI. század és munkajog: megőrizni vagy megreformálni? (Dr. Kártyás Gábor)
• A távmunka és az úgynevezett „home office” munkavégzés szabályozásának helyzete Magyarországon (Dr. Bankó Zoltán)
• Távmunkavégzés a „home office” előtt (Dr. Ferencz Jácint)
• Adó- és járulékfizetési problémák külföldi teljesítés esetén (Kökényesiné Pintér Ilona)
• Home office versus távmunka, különös tekintettel a munkaidő-szervezés egyes kérdéseire (Dr. Marencsák Zsolt)
• A munkáltató felelőssége az otthoni munkavégzés során (Dr. Sipka Péter)
• Munkavállalói önszerveződés, kollektív szerződések és munkáltatói megállapodások – a versenyjog górcsöve alatt (Dr. Fejes Gábor)
• A szakszervezeti szervezkedés szabadsága versenyjogi kontextusban (Prof. Dr. Kun Attila)
• A heti pihenőidő beosztásának egyes gyakorlati kérdései (Dr. Nemeskéri-Kutlán Endre)
• Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkabér elszámolása (Dr. Pál Lajos)
• A helyben szokásos közlési mód és a GDPR (Dr. Rátkai Ildikó)
• Az üzemi munkaidő-szervezés gyakorlati kérdései (Dr. Zimmer Mátyás)
• Az új szakképzési törvény keretein belüli juttatások adó- és járulékkötelezettsége (Kissné Horváth Marianna)
• A szakképzési munkaszerződés (Dr. Rátz Gyula)
• Elmélkedés és álmélkodás 5.0 (Dr. Lőrincz György)
• Kitágított keretek – Munkaügyi folyamatoptimalizálás szabályozási modellváltással (megálmodás, megvalósítás, tapasztalatok) (Dr. Ódor Dániel – Dr. Birkás Györgyi)
• A munkáltatói felmondás egyes sajátos indokai – a „negatív minőségi csere” és az objektív lehetetlenülés (Dr. Petrovics Zoltán)
• Az eltérési lehetőség terjedelme a vezető munkaszerződésében (Dr. Tass Edina)

Az e-learning tananyaga ezen a linken vásárolható meg.

---