Brexit: munkahelyek tízezrei kerülhetnek veszélybe


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csak a pénzügyi szektorban 285 ezer munkahely kötődik az EU-ba irányuló szolgáltatásokhoz.


A brit pénzügyminiszter szerint munkahelyek tízezreit sodorhatja veszélybe a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjában a Brexit, vagyis az, ha Nagy-Britannia a brit EU-tagságról június 23-ra kiírt népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból.

George Osborne, aki a Financial Times című londoni gazdasági napilap hétfő esti üzleti fórumán szólalt fel, kijelentette: a brit pénzügyi szolgáltatási szektorban 285 ezer munkahely kötődik az EU-piacokra irányuló szolgáltatásexporthoz.

Osborne abból az új pénzügyminisztériumi elemzésből idézte az adatokat, amely szerint a brit pénzügyi szektorban 100 ezer állás közvetlenül függ a pénzügyi szolgáltatások uniós exportjától, további 185 ezer munkahely pedig közvetve van ráutalva az ebből az üzleti kapcsolatból eredő másodlagos keresletre.

Az elemzés szerint a brit pénzügyi szolgáltatásexport 33 százaléka irányul az Európai Unió piacaira.

Osborne az üzleti fórumon elmondta, hogy a brit pénzügyi szektor szolgáltatásexportjának éves értéke 69 milliárd font (csaknem 28 ezer milliárd forint).

A brit pénzügyminiszter szerint mindezek alapján katasztrófával érne fel, ha Nagy-Britannia elveszítené hozzáférését az EU egységes piacához. A kilépést pártoló táborra utalva Osborne hozzátette, hogy egyesek szerint a brit gazdaság tönkretétele sem lenne túl nagy ár azért, hogy Nagy-Britannia távozzon az Európai Unióból.

A brit pénzügyminisztérium nem először hívja fel a figyelmet az esetleges Brexittel járó gazdasági kockázatokra.

Bérmozaik 2016

Ha eljön, megkapja dr. Kovács Szabolcs: Bérszámfejtés a gyakorlatban című könyvét is.

Témáink közül:
Személyi jövedelemadó | Az atipikus foglalkoztatás közterhei
Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai | Munkabér 2016

További részletek >>

A tárca nemrégiben nyilvánosságra hozott, modellszámításokra alapozott 202 oldalas tanulmánya több forgatókönyvet is felvázolt a következő másfél évtizedre.

Ezek közül a legkedvezőbb is azzal számol, hogy az éves nominális hazai össztermék (GDP) 2030-ra háztartásonként átlagosan 2600 fonttal (több mint egymillió forinttal) lenne alacsonyabb, mint akkor, ha Nagy-Britannia abban az évben is az EU tagja lenne. Ez a forgatókönyv azt feltételezi, hogy Nagy-Britannia távozik ugyan az EU-ból, de csatlakozik az Európai Gazdasági Térséghez (EEA), amelynek mások mellett az Európai Unióval szoros szerződéses együttműködést folytató Norvégia is tagja.

A közepesen negatív forgatókönyv háztartásonként 4300 font (1,7 millió forint) éves gazdasági veszteséget modellez, arra az esetre, ha az EU-tagság megszűnése után Nagy-Britannia kétoldalú kereskedelmi és gazdasági megállapodásokat köt az Európai Unióban maradó országokkal.

A legrosszabb előrejelzési modell 5200 font (kétmillió forint) GDP-veszteséggel számol a 26,7 millió brit háztartás mindegyikére lebontva. E forgatókönyv alapján Nagy-Britannia nem lenne az EEA tagja, és kétoldalú megállapodásokról sem tudna egyezségre jutni az EU-tagállamokkal, hanem csak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjaira vonatkozó általános szabályok alapján folytatná együttműködését az unióval, mint például Oroszország vagy Brazília.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.