Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alábbi cikk a felszámolás alá került társaságok gazdasági tevékenysége továbbvitelének főbb szabályait mutatja be.
Nem árulunk el újdonságot azzal, hogy a gazdálkodó szervezetek, gazdasági társaságok a felszámolásuk alatt ige korlátozottan végezhetnek gazdasági tevékenységet, és az eljárás deklarált, bár sajnos ritkán megvalósuló célja az adós gazdasági társaság vagyonának minél magasabb értéken történő értékesítése, és a hitelezők követeléseinek minél magasabb arányú kielégítése.
A jelenleg fennálló veszélyhelyzet alatt több kormányrendelet született már a felszámolási eljárás szabályainak veszélyhelyzet alatti eltérő alkalmazásáról.
Ilyen például a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályai, valamint ama gazdálkodó szervetekre vonatkozó eltérő szabályok, amelyek több mint négyszáz napja nem tettek eleget a számviteli törvény szerinti éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségüknek, és az utolsó letétbe helyezett éves beszámolójuk szerinti értékesítés nettó árbevétele eléri vagy meghaladja a tízmilliárd forintot.
Egy új kormányrendelet e gazdasági társaságoknak a felszámolási eljárás során a gazdasági tevékenységük folytatása érdekében való értékesítés veszélyhelyzeti szabályait határozza meg.
Az új szabályok lehetővé teszik, hogy az adós képviseletében a felszámoló – kizárólag vagyonértékesítés céljából – az adós gazdasági tevékenységének folytatására korlátolt felelősségű társaságot alapítson, amely részére az adós vagyontárgyait nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, azaz apportként rendelkezésre bocsáthatja, és olyan tőkével látja el, amely – a törzstőke kötelező minimumösszegére is tekintettel – biztosítja a működés megkezdésének feltételeit.
A felszámoló köteles meghatározni az adós ama vagyontárgyait és az adós által kötött munkajogi szerződéseket, amelyek előreláthatóan együttesen biztosítják az adós gazdasági tevékenységének folytatására alapított gazdasági társaság működését.
Az alapításkor a Ptk. 3:163. § (1) bekezdését – azaz azt az előírást, hogy ha az alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani – nem kell alkalmazni.
A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének meghatározása során a vagyontárgyakat tehermentes, független szakértői véleményben megállapított értéken kell figyelembe venni, amely során az a Ptk.-előírás, mely szerint azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, az ebből eredő károkért a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítővel egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint, nem alkalmazható.
A felszámoló köteles továbbá a létesítő okiratban feltüntetni a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott és zálogjoggal terhelt vagyontárgy esetén ennek tényét, továbbá a zálogjoggal, bizonyított környezeti teherrel vagy tartós környezeti kárral terhelt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott vagyontárgy értékének a jegyzett tőke ama részéhez viszonyított arányát, amely rész megfelel az összes zálogjoggal terhelt vagyontárgy rendelkezésre bocsátása során számított jegyzett tőkerésznek.
A rendelet lehetővé teszi, hogy közösen is létrehozhatnak gazdasági társaságot az adós gazdasági tevékenységének folytatására a rendelet hatálya alá tartozó adós, valamint – egy vagy több – olyan további adós, amelyben az adós többségi befolyással rendelkezik.
A cégalapítás célja az adós gazdasági tevékenységének lehetséges folytatása mellett az adós által létrehozott gazdasági társaság értékesítése.
A felszámoló az adósnak a létrehozott gazdasági társaságban fennálló üzletrésze értékesítését legkésőbb a gazdasági társaság cégnyilvántartásba történő bejegyzését követő 365 napon belül köteles befejezni.
A felszámoló köteles e részesedés értékének meghatározása céljából két független szakértő véleményét beszerezni vagy egy független szakértő véleményét beszerezni és azt független könyvvizsgálóval hitelesíttetni az értékesítési eljárás ajánlattételi szakaszának megkezdéséig. Ha felszámoló a részesedés értéke meghatározása céljából két független szakértő véleményét szerzi be, akkor a részesedés értékesítése során meghatározott minimálár nem lehet alacsonyabb ama független szakértői véleményben megállapított értéknél, amelyik magasabb értéket állapított meg.
Az értékesítési eljárás a részvételi felhívás közzétételével indul. A részvételi felhívást a felszámoló megküldi a bíróságnak. A bíróságnak haladéktalanul intézkednie kell a részvételi felhívásnak a Cégközlönyben történő közzétételéről.
A részvételi jelentkezést és az ajánlatot kizárólag a felszámoló által a részvételi felhívásban, illetve az ajánlattételi felhívásban meghatározott módon lehet benyújtani a felszámolóhoz. A felszámolóhoz beérkezett részvételi jelentkezés és ajánlat nem vonható vissza.
Az adós gazdasági tevékenységének folytatására alapított gazdasági társaság sikeres értékesítése esetén az értékesítésből befolyt vételárból az adóst, illetve több alapító adós esetén az adósokat az üzletrészükkel arányos részesedés illeti meg, amelyet a felszámoló az adós felszámolási zárómérlegében szerepeltet.
A vevő tulajdonszerzése időpontjával a gazdasági társaság vagyontárgyait terhelő, a Csődtv. 49/D. §-a szerinti zálogjogok, valamint a Csődtv. 49/D. §-ának (3) bekezdése szerinti egyéb jogok megszűnnek.
Garanciális szabály, hogy az értékesítésből befolyt vételár felosztása során a megszűnt zálogjogok és a Csődtv. 49/D. §-ának (3) bekezdése szerinti egyéb jogok jogosultjainak igénye minden más hitelezőt megelőz az eredeti vagyontárgyra fennállt jogosítványuk erejéig, egymás közötti viszonyukban pedig a kielégítés az e jogok megszűnése előtti mértékhez és sorrendiséghez igazodik.
Ha az adós gazdasági tevékenységének folytatására alapított gazdasági társaság értékesítése a rendeletben megszabott határidőig eredménytelen, a felszámoló a társaság jogutód nélküli megszüntetése érdekében a társaság egyszerűsített végelszámolását legkésőbb a határidő lejártát követő 30 napon belül kezdeményezi, amelyben végelszámolóként a felszámoló jár el.
A felszámoló a végelszámolás befejezésekor a megszűnő cég vagyonának a felszámolási eljárás alatt álló adós alapító(k) részére történő kiadására tesz javaslatot, több alapító esetén értelemszerűen a vagyoni hozzájárulás arányában.
A rendelet tehát bizonyos keretek között lehetővé teszi, hogy az adós(ok) gazdasági tevékenysége egy új társaság keretei között folytatódjon, kérdés, hogy az így alapított társaság értékesítésére megszabott 1 éves határidő elegendő lesz-e arra, hogy valóban megvalósuljon ez az egyébként támogatandó és üdvözlendő célkitűzés.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd és dr. Vizsy Gábor ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
