Csökkenhetnek a munkát terhelő adók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csökkentenék a munkát terhelő adókat az euróövezetben, az erről szóló közös alapelvekben milánói informális ülésükön állapodtak meg az övezet pénzügyminiszterei.


A bruxinfo.eu európai uniós ügyekkel foglalkozó online hírportálon megjelent összefoglaló szerint az ülésen a központi téma a gazdasági növekedést, a versenyképességet és a munkahelyteremtést előremozdító szerkezeti reformok felgyorsítása volt.

A megbeszélésen, amelyen a 18 tagú Eurócsoport és a megfigyelői státuszban lévő Litvánia pénzügyminisztere vett részt, a tagállamok egyetértettek abban, hogy a munkát terhelő adók csökkentésére irányuló reformoknak prioritást kell élvezniük a strukturális reformok között.

Abban is egyetértettek, hogy gondoskodni kell az adóreform megfelelő finanszírozásáról, és ennek során figyelembe kell venni a tagállamok költségvetési-fiskális mozgásterét. Az Eurócsoport szerint két technika közül kell választani: a munkát terhelő adók csökkentését a nem produktív kiadások megvágásának, illetve az adók súlypontáthelyezésének kellene kísérnie a növekedést kevésbé veszélyeztető területek felé.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke, holland pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Európai Központi Bank által a növekedés élénkítésére hozott monetáris politikai intézkedéseket a költségvetési politika, a szerkezeti reformok és a beruházás erős és hiteles ötvözetének kell kiegészítenie. „A jelenlegi alacsony növekedés és alacsony inflációs környezet aláhúzza a határozott és egészséges politikai lépések szükségességét” – mutatott rá az Eurócsoport elnöke.

Jirky Katainen, gazdasági és pénzügyi biztos úgy vélekedett, hogy az adók emelése és a jövőorientált beruházások helyett inkább a folyó kiadások megnyirbálása biztosíthatja a növekedésbarát költségvetési konszolidációt.

A finn biztos szerint a köz- és a magánberuházásokat is támogatni kell. A nagy folyó fizetési mérlegtöbblettel rendelkező országoknak kötelezettséget kellene vállalniuk arra, hogy többet költenek beruházásokra. Valamennyi országra érvényes az, hogy a kiadásokban előnyben kellene részesíteniük a kutatást és fejlesztést és a kulcsfontosságú infrastruktúrákba való befektetéseket – tette hozzá.

Jirky Katainen azt is elárulta, hogy a Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke által beharangozott 300 milliárd eurós befektetési tervnek a vezérlő elve lesz, hogy több magánberuházást tudjanak vonzani az európai szinten mozgósítandó plusz állami forrásokból.

(Forrás: MTI)

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.