Dízelbotrány: Varga megtartaná a munkahelyeket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány legfontosabb célja az autóipari munkahelyek megtartása, és annak a stabilitásnak a megőrzése, amelyet az autóipar ad Magyarországon – mondta a dízelbotránnyal kapcsolatban Varga Mihály hétfőn az M1 aktuális csatornán.


A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: már múlt héten felvették a kapcsolatot a legfontosabb magyarországi autóipari szereplőkkel.

Mint fogalmazott, érzékeny területet „talált el” a botrány, hiszen Magyarországon az ipari termelés több mint 22 százalékát adja az autógyártás, és a magyar export 13 százalékát biztosítja.

Meg kell várni a vizsgálatok és szankciók eredményét, fel kell térképezni kit és milyen mértékben érint a botrány, és csak ezután kell döntéseket hozni. Arra a kérdésre, hogy az érintett márkák kereskedését felfüggeszti-e Magyarország, a miniszter elmondta: ehhez kormányzati egyeztetés szükséges. Hozzátette: ő egyelőre nem tartaná célszerűnek ezt a lépést, tekintettel arra, hogy jelenlegi információik szerint olyan motorok készülnek Magyarországon, amelyek nem érintettek a botrányban.

Hétfőn Varga Mihály félmilliárd euró hitel felvételéről írt alá szerződést Baranyay Lászlóval, az Európai Beruházási Bank  (EIB) alelnökével. Az 1,5 milliárd euró hitelkeret részeként aláírt első hitelszerződés 500 millió euróról szól, amelyet Magyarország három éven belül használhat fel négy uniós projekt társfinanszírozására.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.

Részletes információ >>

A miniszter ezzel kapcsolatban az M1-en kiemelte: a megállapodás célja, hogy az európai uniós támogatásokat az ország le tudja hívni, vagyis ebből a hitelből szeretnék biztosítani az önkormányzatoknak, intézményeknek, vállalkozásoknak a szükséges önerőt. Varga Mihály szerint kedvező a hitelkonstrukció, egy jó megállapodás született, a felvett hitelek 10 éves futamidejűek. Elmondta azt is, hogy 50 millió eurós részletekre osztják a keretösszeget, és folyamatosan monitorozzák ennek hasznosulását a gazdaságban. Varga Mihály elmondta, hogy alapvetően termelői kapacitások bővítését, beruházásokat, munkahelyteremtő fejlesztéseket szeretnének ezeken a forrásokon keresztül támogatni.

A nemzetgazdasági tárcánál ugyancsak hétfőn bejelentett államtitkár-cserékről elmondta: egyrészt van olyan államtitkár – Orbán Gábor korábbi, pénzügypolitikáért felelős államtitkár – aki jelezte, hogy a magánszférában kíván tovább dolgozni, másrészt egyes területeken korszakhatárhoz érkeztek. Czomba Sándor munkaerő-piacért és képzésért felelős államtitkár, és Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár is olyan munkát végzett, „aminek most értünk a végére”.

Mint Varga Mihály kifejtette, Glattfelder Béla azt vállalata, hogy a 2014-es partnerségi megállapodás, az európai uniós operatív programok kialakításában vesz részt, és „ezt jól csinálta, hiszen elértük azt, hogy Brüsszel a korábbinál jóval nagyobb összeget biztosít majd iparfejlesztésre”.

Czomba Sándor az elmúlt években a munkaügyi szabályok megváltoztatásán, rugalmasabbá tételén dolgozott, ez a munka is a végére ért, hiszen a Munka törvénykönyvét újraszabályozták, a Munkahelyvédelmi akció elindult, a foglalkoztatás nő, de ez az államtitkárság a jövőben a szakképzésre fog koncentrálni, amihez új államtitkárra van szükség.

Tállai András a jövőben miniszterhelyettesként fogja felügyelni az adóügyeket, a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül létrejövő önálló adóügyi államtitkárság vezetőjeként, emellett pedig parlamenti államtitkár marad – mondta Varga Mihály. Kifejtette, a NAV-nál is korszakhatárhoz érkeztek az elmúlt hónapok átvilágítása után, Tállai András pedig rendelkezik mindazon szakmai tapasztalatokkal, amely alkalmassá teszi őt az átalakítás és a későbbi működés felügyeletére.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.