E-mailben sem zaklathat a német főnök


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A német munkaügyi minisztérium (Bundesmisiterium für Arbeit und Soziales) még tavaly ősszel adott ki egy direktívát, mely szerint a minisztériumi vezetők munkaidő után nem zaklathatják a dolgozókat sem telefonon, sem e-mailben.


Az intézkedés célja az, hogy csökkentsék a munkatársakra nehezedő nyomást és a stresszt. Az intézkedés szerint a dolgozó nem kötelezhető arra, hogy munkaidő után felvegye a telefonját, ha munkaügyben hívják, illetve arra sem, hogy megnézze a leveleit. És emiatt nem is büntethető.

Mára egy sor német nagyvállalat, köztük a Volkswagen és a BMW is csatlakozott a kezdeményezéshez. A Volkswagen egészen egyszerűen leállítja az e-mail továbbítását a munkaidő lejárta után fél órával. Míg más cégek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérhető számon az alkalmazotton, hogy szabadidejében vagy hétvégén megnézze a munkahelyi postafiókját.

Az élet persze nem áll meg 5 óra után

A szabályozás azonban közel sem ennyire rigorózus. Azokban az esetekben ugyanis, amikor egy ügynek az elintézése nem halasztható a következő napra, a munkahelyi vezetők kivételt tehetnek. Azonban mindenképpen a minimális beavatkozás elvét kellene követniük, azaz a lehető legalacsonyabban kellene tartani azoknak a dolgozóknak a létszámát, akiket munkaidőn túl is lehetne kötelezni az intézkedésre.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Ursula von der Leyen, aki tavaly még a német munkaügyi minisztériumot vezette, úgy nyilatkozott a Sueddeutsche Zeitungnak, hogy ez a korlátozás része egy a távmunkát érintő szélesebb körű szabályozásnak.

Ahhoz, hogy a távmunkában dolgozók mentális egészségét (érts: kizsákmányolásának korlátozását) biztosítani lehessen, feketén-fehéren tisztázni kell, hogy a munkavállalónak milyen időkeretben kell rendelkezésre állnia a távmunkahelyén.

A szabályozás a globalizált gazdaságban persze meglehetősen problémás lehet. Ez ugyanis ellene hathat az Európai Unió versenyképesség-javító törekvéseinek. A hazai piacaikon ugyanis különböző korlátozásokat vezetnek be a dolgozók javára. Ennek egyenes következménye azonban, hogy amit nem tudnak otthon érvényesíteni, azt megpróbálják olyan piacokra vinni, ahol a dolgozók kevesebb védelmet élveznek. Így aztán Indiában, Kínában, de akár már a kelet-európai országokban is kevésbé lesz érvényes ugyanaz a szabályozás, melyet a nagy vállalatok például a német piacon vállalnak.

A munkaidőn kívüli elésérs németországi szabályozásáról, a Bitport.hu (informatika az üzlet nyelvén) számolt be.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 30.

Duna House: a fővárosban az első lakások átlagára 44 millió forint

Az otthonteremtési támogatások, a csökkenő lakáshitelkamatok és a gazdasági helyzet javulása valódi fellendülést hozott idén a magyarországi ingatlanpiacon, ahol 100 eladott lakásból Budapesten 23-ra, a vidéki területeken 26-ra első otthonukat szerző vevők kötnek szerződést, mindez 1, illetve 2 százalékos növekedés 2023-hoz képest – közölte a Duna House saját adatai alapján.

2024. szeptember 30.

Az ESG-kockázatok mérését javasolja az MNB a bankoknak

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki, amelynek alapján a hitelező pénzügyi szervezeteknek hitelnyújtás előtt kérdőívben kell felmérni a kölcsönt igénylő vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kockázatait, mivel kockázatkezelési folyamataikban ezeket is figyelembe kell majd venniük. A felügyeleti elvárást 2025 júliusától az 500 millió forintot meghaladó céges hitelkihelyezések esetében kell alkalmazni, majd a következő években fokozatosan egyre alacsonyabb szerződéses összegeknél is – jelentette be hétfői közleményében a jegybank.