Egészségügyi szolgáltatások a biztosított munkavállalóknak (2.)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a biztosítási jogviszonnyal rendelkező munkavállaló milyen módon jogosult árhoz nyújtott támogatással, illetve részleges térítés mellett igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat, mikor jogosult utazási költségtérítésre, valamint milyen keretek között van lehetőség a méltányosság alkalmazására.
Milyen esetekben van lehetőség árhoz nyújtott támogatást igénybe venni?
A munkavállaló jogosult a járóbeteg-ellátás keretében gyógyászati céllal rendelt gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, illetőleg a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, továbbá a gyógyászati segédeszköz javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra, amennyiben annak árához forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer esetében az egészségbiztosító, magisztrális gyógyszerek esetében a külön jogszabály támogatást állapít meg, azt a finanszírozott egészségügyi szolgáltató e jogosultságra kijelölt orvosa, illetve az egészségbiztosítóval e jogosultságra szerződést kötött orvos rendeli.
Ennek további feltétele, hogy a rendelés az Ebtv.-ben foglaltak szerint történjék, és az adott gyógyászati segédeszköz árához, illetve kölcsönzési díjához az egészségbiztosító a külön jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint támogatást állapítson meg, továbbá javítási díjához, illetőleg a gyógyászati ellátás árához külön jogszabály támogatást rendeljen, és a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyes gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatásához az egészségbiztosító ellenőrző főorvosa a miniszteri rendeletben foglaltak szerint ellenjegyzésével hozzájáruljon, továbbá a kiszolgálásra, kölcsönzésre vagy javításra az egészségbiztosítóval e feladatra szerződött forgalmazónál vagy gyártónál kerüljön sor [Ebtv. 21. § (1) bekezdés a)–f) pont].
A munkavállaló ezeken túl akkor is jogosult a külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszköz árához nyújtott támogatásra, ha annak kiszolgáltatására egészségügyi ellátás keretében a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi szolgáltatónál kerül sor. Amennyiben a munkavállaló a gyógyászati segédeszköz árához, kölcsönzési díjához társadalombiztosítási támogatást vett igénybe, köteles az eszköz használata során a tőle elvárható gondossággal eljárni, az eszközt rendeltetésszerűen használni, valamint az eszköz állagának megóvására törekedni. Gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással történő rendelése során, illetve gyógyászati segédeszköz javításának és kölcsönzésének társadalombiztosítási támogatással történő rendelése során a rendelésre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak, és a finanszírozási eljárásrendekben, ennek hiányában az érvényes szakmai protokollokban foglaltaknak, vagy mindezek hiányában hiányában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 119. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt szakmai előírásoknak megfelelően kell eljárni [Ebtv. 21. § (2)–(4) bekezdés].
Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
Részletes információ >>
|
Az Eütv.-ben foglalt szakmai előírások azt jelentik, hogy az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy azt kizárólag jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltató nyújtsa, az ellátás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a megalapozott, széles körben elfogadott szakirodalmi közlésekre, vagy szakmai konszenzusra támaszkodó szakmai ajánlások, az egyén számára egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze, lehetővé tegye a betegjogok érvényesülését, továbbá a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásával szakmailag hatásosan nyújtható legyen és biztonságos legyen mind a betegek, mind az ellátásban közreműködők részére [Eütv. 119. § (3) bekezdés a)–e) pont].
Milyen esetekben jogosult a munkavállaló utazási költségtérítés igénybevételére?
A járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt munkavállalót utazási költségeihez támogatás illeti meg, ha orvos szakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be, vagy ha a beutalás olyan egészségügyi szolgáltatóhoz történik, amely a munkavállaló területi ellátására kötelezett, vagy amely az előzőek szerinti egészségügyi szolgáltatónál a munkavállaló lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) közelebb esik, ha az oda történő beutalásba a munkavállaló beleegyezett, vagy a megfelelő feltételekkel rendelkező, bármely más – a munkavállaló lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső – egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás esetén, ha az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás biztosítására a beutalás szerinti egészségügyi szolgáltatók szakmai indokok alapján nem alkalmasak [Ebtv. 22. § (1) bekezdés a)–c) pont].
dr. Homicskó Árpád Olivér, a HR&Munkajog szaklap 2016/2. számában megjelent cikkében azt is megtudhatja, hogy a munkavállaló mikor vehet igénybe részleges térítéssel egészségügyi szolgáltatásokat és azt is, milyen esetekben van lehetőség a méltányosság alkalmazására. A cikk első részét a HR&Munkajog szaklap 2016/1. számában olvashatja.