Eredményesen lépett fel az ügyészség a tévesen tájékoztató webáruházakkal szemben


A 2023 nyarától életbe lépett új fogyasztóvédelmi rendelkezések alapján az ügyészség tavaly 67 esetben nyújtott be pert megelőző felhívást webáruházak téves tájékoztatása miatt, e felhívások zöme eredményes volt – közölte a Legfőbb Ügyészség.

Azt írták, a fogyasztóvédelemről szóló törvény 2023. június 26-án hatályba lépett rendelkezései – más szervezetek mellett – az ügyészt is feljogosítják arra, hogy a fogyasztót érintő jogsértések megszüntetése iránt pert indítson a vállalkozással szemben a bíróság előtt. Ez az új jogintézmény az úgynevezett képviseleti kereset.

A fogyasztóvédelmi törvény bizonyos esetekben kötelezővé teszi a szervezet számára, hogy – mielőtt keresettel a bírósághoz fordulna – felhívja a vállalkozást a jogsértés önkéntes megszüntetésére. A Fővárosi Főügyészség és a vármegyei főügyészségek a 2023. második félévében webáruházat működtető vállalkozások online tájékoztatása miatt 67 esetben éltek ilyen felhívással. A vállalkozások túlnyomó része a felhívásnak eleget tett, és a törvénysértő tájékoztatást kijavította – tudatta az ügyészség.

A közlemény szerint tipikus hibaként fordult elő: tartós fogyasztási cikkeknél a vállalkozás arról adott tájékoztatást, hogy a jótállási idő egy év. Az egyéves határidő azonban csak a 10 ezer forintot elérő, de 100 ezer forintot meg nem haladó eladási ár esetén irányadó. Ezen értékhatár felett 250 ezer forint vételárig két év, ennél drágább termékek esetén pedig három év a kötelező jótállási idő.

A tájékoztatások egy jelentős része tartalmazta azt is, hogy ha a vevő az árut annak kiszállítása után azonnal, a futár jelenlétében nem ellenőrizte, akkor a vállalkozás utólagos, jegyzőkönyv nélküli reklamációt nem fogad el. A jogszabályi rendelkezések alapján ennek hiányában is érvényesítheti a fogyasztó például hibás teljesítés miatti kártérítési igényét – ismertette az ügyészség.

Szintén rendszeresen előforduló hiba volt az is, hogy ha a fogyasztó a vásárlástól 14 napon belül elállt, azaz a terméket visszaküldte, akkor a webáruház általában 30 napos határidővel vállalta a vételár és a jogszabály szerint visszatérítendő egyéb költség visszafizetését. A jogszabály alapján a vállalkozásnak ennél rövidebb idő alatt, 14 napon belül kell a visszafizetést megtennie – írták a közleményben.

A jogszabályok alapján a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a kötelező peren kívüli panaszkezelési módokról és egyéb vitarendezési mechanizmusokról. Ennek ellenére gyakori hibaként fordult elő, hogy a vállalkozás nem adott tájékoztatást az európai online vitarendezési platformról. A nem Magyarországon, hanem az unió más államában letelepedett vállalkozással szemben ezen a felületen lehet a felmerülő jogvitákat bírósági eljáráson kívül rendezni – fűzte hozzá az ügyészség.

Ugyancsak tipikus hibaként jelentkezett, hogy a vállalkozás a békéltető testületekről csak hiányos tájékoztatást adott, és kizárólag a saját székhelye szerinti békéltető testületet tüntette fel, nem pedig valamennyit, nehezítve ezzel a fogyasztói jogérvényesítést – tudatták a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.