Nem hoz érdemi szigorítást az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) a magyarországi online piacterek üzemeltetői szerint, mert a hazai szabályozás a legtöbb kérdésben már eddig is hasonló vagy szigorúbb kereteket szabott meg számukra, a fogyasztók szempontjából azonban előnyösnek vélik az új jogszabályt. Egyebek mellett ezt állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készített friss kutatás.
Idén februártól kell teljeskörűen alkalmazni az Európai Unió digitális szolgáltatásokra vonatkozó szabályozását (DSA), amely elsősorban a nagy online platformok jogszerű működését, a felhasználók szabad véleménynyilvánításhoz és érdemi jogorvoslathoz való jogát, valamint a szolgáltatók átlátható működését hivatott biztosítani. A most megjelent NMHH-kutatás a rendelet értelmében online piactérnek minősülő kilenc hazai szereplő közül hét platformról készített felmérést a jogszabály alkalmazásáról és annak kihívásairól.
A piacterek illetékesei elmondták: a rendelet kapcsán jellemzően informatikai fejlesztéseket kellett végrehajtaniuk, például a jogellenes tartalmak bejelentésének és a kereskedők nyomonkövethetőségének megfelelő biztosítása érdekében, de egyes általános szerződési feltételeiken is módosítaniuk kellett. Saját meglátásuk szerint ugyan a piacterek biztosítják partnereiknek, hogy teljesíthessék a rendelet szerinti tájékoztatási kötelezettségeiket, a kereskedők azonban sokszor nincsenek tisztában a jogszabály előírásaival. A kutatás megállapította: a piacterek jellemzően beazonosíthatóan feltüntették, ki az egyes termékek vagy szolgáltatások értékesítője – ugyanakkor minden platformról hiányzott a kereskedők saját kiállítású nyilatkozata, amelyben vállalják a termékeik vagy szolgáltatásaik uniós jog szerinti megfelelőségét.
Az aktív felhasználók számát a vizsgált online piacterek mindegyike közzéteszi, bár ezen adatot nem minden felületen könnyű megtalálni. Minden online piactér biztosít felületet a jogellenes tartalmak, így a hamisított, veszélyes vagy tiltott termékek bejelentésére, de ezek nem mindegyike felhasználóbarát: van, ahol minden egyes feltöltött áru oldalán található bejelentési lehetőség közvetlenül az adott termékre, a piacterek többsége ugyanakkor csupán egy, a láblécben található fix menüpontot kínál általános panaszbejelentésre.
A jogellenes tartalmak eltávolítására a platformok kétféle eljárást alkalmaznak: azok vagy közvetlenül a bejelentés megtételét követően eltűnnek, és csak jogszerűségük igazolása után jelennek meg újra, vagy a szolgáltató először kivizsgálja a bejelentés megalapozottságát, és utána dönt a tartalom eltávolításáról. Volt olyan oldal, amely a bejelentések ugrásszerű növekedéséről számolt be – ők a rosszhiszeműnek bizonyult bejelentőkkel kapcsolatos speciális eljárásrend kialakításán gondolkoznak.
A megkérdezettek nem gondolják, hogy jelentősebb mértékben befolyásolná a jelenlegi piaci folyamatokat és struktúrát a DSA bevezetése – „aki akar, meg tud felelni az új jogszabálynak”. A szakemberek szerint a rendelet üzleti szempontból tisztulást hozhat, de nem annyira a piacterek, sokkal inkább az azokat igénybe vevő kereskedők szintjén – ugyanakkor nagyobb változást nem várnak tőle, leginkább a fogyasztók szempontjából gondolják előnyösnek a bevezetését.
A kutatás azt is vizsgálta, az egyes hazai piacterek hogyan valósítják meg a DSA előírásait. A felmérésben példásnak nevezték a Decathlon felületét, ahol már a termékek listázásakor látható, ha az adott terméket egy másik kereskedő forgalmazza. Az eMAG szintén jó példát mutatva nagyon részletes tájékoztatást nyújt az egyes kereskedőkről, a Jófogás pedig felhasználóbarát eljárást kialakítva az egyes termékoldalakon külön is biztosítja a jogellenes tartalmak jelentését.
A vállalati hitelezési piac az elmúlt évben stabil teljesítményt nyújtott, és bár a 2024-es adatok stagnálást mutatnak, számos indikátor arra utal, hogy a következő év során a vállalati beruházások új hulláma indulhat el, amely elősegítheti a várt gazdasági növekedést. E témakörben Kollega-Tarsoly Dánielt, az MBH Bank egyedi üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatóját kérdeztük a vállalkozások hitelhelyzetéről és a jövőbeli lehetőségekről.
Egyre elterjedtebb munkavállalói javadalmazási forma hazánkban is az értékpapír-juttatás, aminek egy változata a külföldi anyavállalatok részvényjuttatási programjából származó jövedelem biztosítása. Ezek a juttatási programok a multinacionális vállalatok körében igen népszerűek, mert kiválóan alkalmasak nemcsak a munkavállalók hosszú távú lojalitásának ösztönzésére, hanem üzleti szemléletének erősítésére is. Ugyanakkor érdemes körültekintően figyelni az ezen jövedelmekre vonatkozó adókötelezettségekre is, mert egy ellenőrzés során adódhatnak olyan hibák, amik bírságot vonhatnak magukkal.
