Háromnegyedes taggyűlési határozatok


Mihez kell a Ptk. szerint háromnegyedes taggyűlési döntés a korlátolt felelősségű társaságban?

A több tagból álló korlátolt felelősségű társaságok döntési mechanizmusai az esetek túlnyomó többségében nem okoznak nagy problémát, ehhez az kell, hogy a tulajdonosok között megmaradjon a harmónia, lényeges kérdésekben ne képviseljenek eltérő álláspontot. Ha ez az együttműködés valamiért megszakad, akkor fordulnak jellemzően ügyvédhez azokkal a kérdésekkel, hogy mi a teendő, ha nincsen egyetértés a taggyűlési határozatok tekintetében. Ekkor kell vizsgálni minden egyes téma kapcsán azt, milyen szavazati arány szükséges ahhoz, hogy az adott kérdésben érvényes döntést hozhasson a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése.

Ha a társasági szerződés rendelkezései nem térnek el a polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásaitól, akkor az egyes határozatok meghozatalához egyszerű többségi, háromnegyedes vagy egyhangú határozatot írnak elő a jogszabály rendelkezései.

Mit jelent az, hogy háromnegyedes határozat?

A taggyűlés háromnegyedes határozata a határozatképes taggyűlésen jelen lévő tagok szavazatainak legalább 75 százalékát jelenti. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy nem a társaság valamennyi tagja szavazatainak háromnegyedét kell itt kalkulálni, hanem csak a határozatképes taggyűlésen megjelent tulajdonosok szavazatával kell a 100 százalékot alkotni, és ennek a hetvenöt százalékát kell elérnie az adott döntésnél az igen-szavazatoknak. E szabály alól csak abban az esetben lehet kivételt tenni, ha erről a törvény külön rendelkezik.

Melyek azok a témák, ahol háromnegyedes határozatot szükséges?

Az alábbi témákban szükséges a tulajdonosok háromnegyedes döntése.

  • Az átalakulásról a tagok vagy alapítók az átalakulási terv elfogadásról legalább háromnegyedes szótöbbséggel határoznak.
  • A jogi személy jogutód nélkül megszűnéséről a tagok vagy alapítók legalább háromnegyedes szótöbbséggel döntenek.
  • Az uralmi szerződés jóváhagyásáról a vállalatcsoportban résztvevő tagok legfőbb szerve legalább háromnegyedes szótöbbséggel dönt.
  • A létesítő okirat módosításáról – ha az nem szerződéssel történik – a társaság legfőbb szerve legalább háromnegyedes szótöbbséggel dönt.
  • A tag kizárása iránti kereset megindításához a társaság legfőbb szervének az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbségével meghozott, a kizárás okát megjelölő határozata szükséges.
  • Ha valamennyi tag teljes egészében szolgáltatta a törzsbetétjét, a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatukkal elhatározhatják a törzstőke újabb vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával történő felemelését.
  • A társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatja a törzstőke leszállítását.

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.