Háromnegyedes taggyűlési határozatok
Mihez kell a Ptk. szerint háromnegyedes taggyűlési döntés a korlátolt felelősségű társaságban?
Bejegyzések korlátolt felelősségű társaság címkével
Az osztalékelőlegről
A tagok részére történő kifizetések kapcsán számos előírást kell betartani. A jelen cikkünkben az osztalékelőlegre vonatkozó legfontosabb szabályokat ismertetjük.
Hogyan szólhatnak bele a kft. tagjai a társaság mindennapi életébe?
A mindennapi életben számos esetben merül fel igényként, hogy a társaság működésével kapcsolatos egyes döntéseket vagy a döntések egy meghatározott körét az ügyvezetés helyett maguk a tagok hozhassanak meg. Jelen cikkünkben arra keressük a választ, milyen úton-módon tudják befolyásolni a kft. tagjai a társaság mindennapi életét, korlátozva ezzel a cég ügyvezetőjének önálló mozgásterét.
Az átalakulás tiltott és kötelező esetei
Alábbi cikkükben a szerzők az átalakulásra vonatkozó Ptk.-rendelkezéseket igyekeznek összegyűjteni és röviden bemutatni, különös tekintettel az átalakulás tiltott és kötelező eseteire.
Átmeneti időszak – A jogi személyek, társasházak és kamarák szabályozása
Kihirdették a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényt, mely többek között a jogi személyekre, társasházakra és köztestületekre is tartalmaz a rendestől eltérő szabályozást. Cikksorozatunk első részében ezeket mutatjuk be részletesen.
Veszélyhelyzet – eltérés a Ptk. szabályaitól, a jogi személyekre vonatkozó részletszabályok
A veszélyhelyzet ideje alatt bizonyos esetekben a Ptk.-tól eltérő szabályokat kell alkalmazni a cégek és más jogi személyek, illetve nem jogi személy szervezetek működése során. Ez érinti a döntéshozatal módját, a beszámolókat, és adott esetben akár az osztalék kifizetését is. Az ügyvezetés többletjogosultságokat kaphat, és a határozatképesség, valamint bizonyos megbízatások ideje is meghosszabbodhat.
A kft üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik automatikusan a társaság tagjává
A korlátolt felelősségű társaság üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik a társaság tagjává, hanem kérnie kell bejegyzését a tagjegyzékbe. Ha a társaságnak nincs ügyvezetője kérelmét a társaság tagjaihoz kell intéznie. A taggá válás egyik feltétele, hogy az örökös a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerje el – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, az alperes kft egyik tagja a haláláig az alperes ügyvezetője volt. Halála után az örökhagyót a társaságban megillető üzletrészt öröklés jogcímén az örökhagyó túlélő házastársa kapta, a felperes a részhagyatékátadó végzést az üzletrész tulajdonjogának öröklés útján történt megszerzéséről történő tájékoztatásként megküldte a az alperes taggyűlés összehívására cégbíróság által feljogosított tagjának (a továbbiakban: B), aki 2016. december 7-én 10 óra 41 perckor e-mailben tájékoztatta a felperest az alperes taggyűlésének 2016. december 7-én 18 órára való összehívásáról, amin a felperes jogi képviselője útján vett részt, tiltakozott a taggyűlés megtartása ellen, mivel álláspontja szerint annak szabályszerű összehívása nem történt meg. A taggyűlés döntött a társaságnak a Ptk. rendelkezéseivel összhangban való továbbműködéséről, és elfogadta a társaság módosított társasági szerződését, valamint B-t egyéves időtartamra ügyvezetőnek megválasztotta, elsődleges…
Az üzletrész öröklésének jogi vonatkozásai
Sajnos gyakran előfordul, hogy a cég tagja meghal, ha még ő volt az ügyvezető is, ez komolya bonyodalmat okozhat a társaság életében.
Vagyoni hozzájárulás a cégműködésben
A jogi személyek alapítóinak, illetve tagjainak a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásával kapcsolatosan a Ptk. számos rendelkezést tartalmaz; jelen cikkünkben e rendelkezéseket és szerepüket ismertetjük elsősorban a gazdasági társaságok tekintetében.