Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Társaságunk kispályás labdarúgó bajnokságot szervez évről évre. A bajnokságon résztvevő játékvezetőket eseti megbízási szerződéssel foglalkoztatjuk. A megbízási szerződéseket 1-1 napra kötjük, amely napon az illető mérkőzést vezetett, ez havi szinten akár 10 napot is jelenthet. Ezekre a napokra a NAV felé az adatszolgáltatást a T1041-es nyomtatványon megtesszük, valamint a havi kifizetésekről a járulékbevallást a 08-as bevalláson keresztül elkészítjük. Kérdéseink a következőek: Helyesen járunk-e el, ha nem akkor milyen megoldással élhetünk a fenti kifizetések tekintetében? Ezeket a biztosítotti napokat be kell-e vezetni a TB kiskönyvbe? (Megjegyzés: Vállalkozóként nem kívánják ezt a tevékenységet ellátni.)
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés g) pontja értelmében a játékvezetők akkor biztosítottak, ha szerződésenként a tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
Ekkor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (4) állami adóhatóságnak a ’T1041-es számú nyomtatványon, elektronikus úton biztosítottként be kell jelenteni a játékvezetőket.
Ugyanakkor szintén e paragrafus (8) bekezdése arról rendelkezik, hogy nem terheli a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) magánszemélynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 5. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.
Ez azt jelenti, hogy ha a játékvezető máshol biztosítási jogviszonyban áll, és ezt igazolja, akkor nem kell az alkalomszerű megbízási szerződés alapján a ’T1041-es nyomtatványon bejelentést tenni. Természetesen az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti ’08-as járulékbevallás mindenképpen szükséges.
A kötelező egészségbiztosítás ellátás végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet 37. § (1) bekezdés értelmében a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: Igazolvány) a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi.
| Munkajogi kiskönyvtár 4. rész: A munka- és pihenőidő szabályai |
|---|
|
|
A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, valamint a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvány (a továbbiakban: jövedelemigazolás) kiadásának tényét, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja, aki az átvételt igazolja.
A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött. Ezen eljárás alól kivételt képez az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (8) bekezdésében meghatározott megbízási jogviszony.
A Kormányrendelet 37. § (1) bekezdés utolsó mondata nevesíti, hogy a TB kiskönyvbe nem kell bejegyezni az Art. 16. § (8) bekezdésében meghatározott megbízási jogviszony. Azaz az alkalomszerűen teljesített játékvezetők biztosítási jogviszonyát a TB kiskönyvbe nem kell bejegyezni.
Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál.
