Igazgatóság a kft. élén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nincs akadálya annak, hogy egy kft. operatív irányító szerve ne egyszemélyi vezető tisztségviselő (ügyvezető), hanem igazgatóság legyen.


Az I. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság cégnyilvántartási adatai szerint a kft. tagjai Cs. Tamás, S. István László, E. Habib és É. Gábor. Utóbbi a társaság bejegyzett ügyvezetője is.

A társaság 2014. június 27-én taggyűlést tartott, melyen elhatározta a társasági szerződésének a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013-as V. törvény (Ptk.) szerinti módosítását, és azt, hogy a társaság ezen időponttól kezdve a Ptk.-t tekinti irányadónak a működésére nézve.

A változásbejegyzési kérelem

A cég 2014. július 24-én – jogi képviselő útján – a 2014. június 27-ei taggyűlési határozatokkal módosított társasági szerződése alapján változás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő. A létesítő okirata 2014. június 27-ei módosítása keltének bejegyzését, továbbá É. Gábor ügyvezetőkénti törlését és valamennyi tag képviseletre jogosult vezető tisztségviselőkénti bejegyzését kérte. Tisztségként „intézőbizottsági tag”, „igazgatósági tag”, valamint „igazgató elnök” lett feltüntetve.

A társasági szerződésnek a társaság ügyvezetését és a cégjegyzés módját szabályozó 10. pontja többek között akként módosult, hogy a társaságnál igazgatóság működik, az igazgatóság elnökét a taggyűlés választja. A társaság taggyűlése a Ptk. 3:196. § (3) bekezdése értelmében az igazgatóság elnökéül É. Gábort választja meg 2014. június 27-étől, határozatlan időre. Az igazgatóság tagjai: Cs. Tamás, S. István László és E. Habib. A társaság cégjegyzésére az igazgatóság tagjai önállóan jogosultak.

A kérelemhez csatolta a változás alapjául szolgáló, 2014. június 27-ei taggyűlési határozatokat, a társasági szerződést módosító okiratot, a társasági szerződés változásokkal egybefoglalt, hatályosított szövegét és a társaság tagjainak igazgatósági tagságot elfogadó – összeférhetetlenségre is kiterjedő – nyilatkozatát.

Az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívása

Az elsőfokú bíróság 2014. augusztus 11-én kelt végzésével – elutasítás terhe mellett – 30 nap határidővel felhívta a társaságot, hogy létesítő okiratának módosításával gondoskodjon a hatályos, 2013-as Ptk. 3:196. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő ügyvezetésről, e rendelkezés értelmében ugyanis „a társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el”. Csatoljon ennek megfelelően módosított, a hiánypótlásra felhívó végzés dátumát követő keltezéssel ellátott létesítő és módosító okiratot, valamint a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 1. számú mellékletében előírt nyilatkozatokat.

A társaság nyilatkozata

A társaság a 2014. szeptember 9-én előterjesztett nyilatkozatában kifejtette: álláspontja szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény megalkotása és a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozásnak e törvénybe történő átültetése olyan jogalkotói szándékra utal, miszerint a jogi személyekre vonatkozó szabályokat az alapítók szabadon, saját igényeikre szabva határozhatják meg. Ennek során a kódexben foglaltaktól – 3:4. § (3) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti egyedi törvényi tilalmakat kivéve – eltérhetnek. A törvény 3:21. § (1) bekezdése pedig kifejezetten lehetővé teszi jogi személyek esetében testület megválasztását. Korlátolt felelősségű társaság esetében a törvény egyrészt nem tartalmaz egyedi tilalmat, másrészt kifejezetten az adott élet-és gazdasági helyzethez igazodó eltérés talaján áll. A törvénykönyv szabályai modellként jelennek meg, amelytől való eltérés kifejezett indoka és célja a társaság esetében a harmadik személyek irányában fennálló felelősség megosztása a döntéshozó tulajdonosok között a cég irányítása, vezetése szempontjából meghatározó döntések tekintetében. Álláspontja szerint egy jogi személy vezetése belső szervezeti kérdés, melyre kiterjed a Ptk. 3:3. paragrafusa. Mindezek alapján kérte, hogy az elsőfokú bíróság a változásokat az eredeti kérelem alapján jegyezze be.

Az elsőfokú bíróság végzése

Az elsőfokú bíróság végzésével a változásbejegyzési kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint a társaság által hivatkozott Ptk. 3:21. § (1) bekezdés a törvény tematikájából is következően a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezés, melytől elhatárolandóak az egyes társasági formákra irányadó speciális, a törvény későbbi fejezeteiben konkretizált szabályok. A korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó különös rendelkezéseket a Ptk. XIII. címe tartalmazza. Ezen belül az ügyvezetés szabályait a 3:196. § (1) bekezdése rögzíti, mely egyértelműen kimondja, a társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. A kft.-kre vonatkozó speciális rendelkezéseket a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok nem írhatják felül, mivel e logika alapján az egyes társasági formák közti elhatárolás elenyészne.

A fellebbezés

A végzéssel szemben a társaság fellebbezett. Az elsőfokú határozat megváltoztatását, az elsőfokú bíróság változás bejegyzésére felhívását kérte. Arra hivatkozott: az igazgatóság megválasztására a cég működésének sajátosságai adtak okot, indoka és célja a belső felelősség megosztása. A társaság négy átfogó tevékenységi körét tekintve mindegyik igazgatósági tag a rábízott területet önállóan képviseli és felelős érte a többi igazgatósági taggal szemben is. E területek összefüggnek, azonban nem feltétlenül kell egymás konkrét feladataival foglalkozniuk. Az elnök a munkáltatói jogok gyakorlója a munkavállalók és a tagok felett.

A társaság taggyűlése 2014. június 27- én a Ptk. 3:21. § (1) bekezdésének megfelelően döntött úgy, hogy igazgatóságnak elnevezett testületet hoz létre, melynek célja nem a Ptk. 3:196. § (1) bekezdésében foglalt speciális szabály megszegése volt. Az ügyvezetők jogaikat és kötelezettségeiket tekintve – önálló cégjegyzési joggal – ügyvezetők maradnak, csupán testületként kívánnak működni. Egymás közötti feladatmegosztásukat és belső felelősségi viszonyaikat a létesítő okirat tartalmazza. A feladat megosztást rendezik egy testület révén, amely harmadik személyek irányába úgy hatályos, hogy döntésüket valamelyik igazgatósági tag ügyvezetői jogkörrel bíró személyként – mint kötelezettségvállaló – aláírja. Álláspontja szerint mindez nem sérti a Ptk. 3:4. § (3) bekezdésének a)-b) pontjaiban foglalt tilalmakat. Egy jogi személy vezetési rendszere belső szervezeti kérdés, amely a törvényi tiltások körén kívül esik, a tagok célja pedig a szervezeti és irányítási körülmények optimalizálása. A társaság által létrehozott testület – elnevezését kivéve – nem azonos a részvénytársaságnál szabályozott igazgatósággal, viszont a köznyelv által elfogadott, a törvény által nem tiltott kifejezés.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapításai

A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.

A cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásra a 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket. Ennek 46. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság a kérelem érkezését követően, legkésőbb nyolc munkanapon belül megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (24-25. § és 27-29. §), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.

Ha a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki [46. § (3) bek.]. Ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a cég bejegyzési kérelmét végzéssel elutasítja [46. § (6) bek.].

A Ctv. 50. § (1) bekezdése szerint a változásbejegyzési eljárásra – az e törvényben foglalt kivételekkel – a cég bejegyzésére vonatkozó eljárás rendelkezései megfelelően irányadók. A hatálya alatt álló gazdasági társaságok szervezetére, működésére vonatkozóan pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény tartalmaz rendelkezéseket.

A Ptk. 3:3. § (1) bekezdése értelmében a jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes jogi személy típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik. A Ptk. 3:4. § (1) bekezdése szerint a jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg.

A (2) bekezdés értelmében a jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. A (3) bekezdés szerint a jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha az eltérést e törvény tiltja [a) pont], vagy az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza [b) pont].

A Ptk. 3:21. § (1) bekezdése értelmében a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult.

A Ptk. 3:196. § (1) bekezdése szerint a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több vezető tisztségviselő látja el.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény megalkotása – ahogyan az a kódex Magyarázatából is kitűnik – olyan jogalkotói szándékra utal, amely akként akar változtatni a gazdasági társaságokra és más jogi személyekre vonatkozó szabályozás kiindulópontján, hogy a kógens szabályok helyett a diszpozitív, eltérést engedő rendelkezések válnak elsődlegessé. Mivel a diszpozitivitás elvének főszabállyá tétele a Ptk. jogi személyekre vonatkozó Harmadik Könyvének valamennyi rendelkezését érinti, ezért e szabályok – a szerződésekre vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan – modelljellegűvé válnak.

A fentiekre figyelemmel modelljellegű szabálynak tekinthető a Ptk. 3:3. § (1) bekezdésében foglalt azon rendelkezés is, miszerint a jogi személy általános szabályait akkor kell alkalmazni, ha a Ptk. az egyes jogiszemély-típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik.

Ennek következtében az ítélőtábla nem osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a Ptk. 3:21. paragrafusában foglalt rendelkezés a jogi személyekre irányadó olyan általános szabály, amely nem írhatja felül a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó, a Ptk. 3:196. § (1) bekezdése szerinti speciális rendelkezést.

A Ptk. a jogi személyek vonatkozásában alapelvként rögzíti, hogy létrehozásukról a polgári jogi jogalanyok szabadon rendelkezhetnek. A létesítés szabadságára vonatkozó rendelkezések továbbá annak lehetőségét is biztosítják, hogy a jogi személyek alapítói, illetve tagjai a jogi személyek szervezetének és működésének szabályait is szabadon állapíthatják meg. Ennek keretében a jogszabályi rendelkezésektől is eltérhetnek. A diszpozitív szabályok tehát lehetővé teszik, hogy a jogi személyek létrehozóinak igényei a lehető legnagyobb mértékben érvényesüljenek a jogi személy szervezetének és működésének kialakítása során.

A Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseitől való eltérés lehetősége azonban nem korlátlan. A Ptk. 3:4. § (3) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amikor az eltérés a rendelkezés érvénytelenségét vonja maga után. Ezért a konkrét ügyben azt kellett vizsgálni, hogy a társaság változásbejegyzési kérelmének alapjául szolgáló, módosított létesítő okiratának a társaság ügyvezetését érintő szabályozása az eltérési tilalmak valamelyikébe ütközik-e, és ezáltal akadálya lehet-e a társaság által kért változások bejegyzésének.

A Ptk. 3:196. § (1) bekezdése – a jogi személyek ügyvezetésére irányadó általános rendelkezéstől eltérően – ugyan nem tartalmazza, hogy korlátolt felelősségű társaság esetében az ügyvezetést testületi szerv is elláthatja, azonban a Ptk. egyetlen rendelkezése sem tiltja ilyen szerv igazgatóság néven történő létrehozását, és annak elhatározását, hogy a társaság vezető tisztségviselői az ügyvezetési feladatokat testületként lássák el.

A társaság létesítő okiratának ügyvezetésre irányadó szabályai a Ptk. korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó speciális szabályaitól eltérnek, azokhoz képest újító jellegű rendelkezéseket tartalmaznak. Ezeket az eltérő szabályokat megvizsgálva azonban nem állapítható meg olyan körülmény, amely azt támasztaná alá, hogy az igazgatóság létrehozása sértené a társaság hitelezőinek, munkavállalóinak, illetve a tagok kisebbségének jogait, vagy akadályozná a törvényességi felügyelet érvényesülését. Ez a szabályozás kizárólag a társaság belső jogviszonyait, szervezeti-működési szabályait érinti, ami a Ptk. 3:4. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak értelmében a tagok szabad rendelkezésének tárgya a Ptk. 3:4. § (3) bekezdésében meghatározott korlátok között, melyeket azonban a fentiekben tett megállapításokra figyelemmel, a társasági szerződés elsőfokú bíróság által kifogásolt előírásai nem érintenek.

Mindezek alapján a társaság módosított létesítő okiratának azon rendelkezése, hogy a társaság ügyvezetését igazgatóság látja el, a törvényben meghatározott eltérési tilalmak egyikét sem sérti, ezért ez a körülmény nem lehet akadálya a társaság által kért változások bejegyzésének.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

A kifejtettekre tekintettel téves és megalapozatlan az elsőfokú bíróság elutasító határozata.

Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Polgári Perrendtartás (Pp.) 259. paragrafusa szerint alkalmazandó Pp. 253.paragrafusának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és felhívta az elsőfokú bíróságot az adatváltozások bejegyzésére.

Az ismertetett döntés (Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgf. 47 076/2014/2.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2015/2. számában 30. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

Egyszerűsödött a foglalkoztatási igazolás

A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató a munkavállaló számára több, más-más tartalmú dokumentum helyett immár egy darab egységes, a korábbi igazolások kötelező tartalmi elemeit magában foglaló foglalkoztatási igazolás kiállítására köteles.

2024. április 29.

Szerkezetátalakítási eljárás: szakmai körökben is még nagy a bizonytalanság

Az életképes, de fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozások immár közel két éve, 2022 júliusa óta Magyarországon is indíthatnak szerkezetátalakítási eljárást, azonban egyelőre a szakmai körökben is nagy a bizonytalanság, mindössze egy nyilvános szerkezetátalakítási eljárás indult a törvény hatályba lépése óta – hívta fel a figyelmet a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda közleményében.