Így ellenőrizték a munkaerő-kölcsönzőket – 1.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaügyi hatóság – a 2015. évi ellenőrzési tervében – a munkaerő-kölcsönzés alapján történő foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényesülésének vizsgálata érdekében 2015. március 23. és április 17. között célvizsgálatot folytatott le – olvasható a Munkafelügyelet honlapján közzétett jelentésben.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelőségei, valamint 2015. április 1-jétől a jogutód fővárosi és megyei kormányhivatalok munkaügyi ellenőrzési feladatkörükben a szakmai előírások figyelembevételével vizsgálták a munkaerő-kölcsönzés szereplőinek vonatkozásában a munkaügyi előírások érvényesülését. Elsődleges szempont volt az elmúlt időszakban célzott ellenőrzéssel nem érintett terület foglalkoztatási gyakorlatának vizsgálata, annak érdekében, hogy a munkaügyi hatóság az ún. atipikus foglalkoztatással érintett az általánosnál kiszolgáltatottabb helyzetben lévő munkavállalók foglalkoztatásának helyzetéről, illetve a vonatkozó szabályok érvényesüléséről reprezentatív adatokat szerezzen.

A vizsgálat célja a munkavállalók törvényes foglalkoztatásának és a munkavállalói alapjogok érvényesülésének elősegítése mellett a jogszerűtlenül foglalkoztató, ezáltal tisztességtelen versenyelőnnyel rendelkező vállalkozások valamint, a foglalkoztatók által elkövetett legsúlyosabb jogsértések feltárása volt.

Ennek keretében a célvizsgálat fő iránya a munkaerő-kölcsönzés esetén a felek között létrejött megállapodásra és együttműködési kötelezettségre vonatkozó előírások megszegésének, a nyilvántartásba vétel hiányában folytatott vagy jogszabályi tilalomba ütköző munkaerő-kölcsönzési tevékenységnek az ellenőrzése volt. A hatóság – 1 -továbbá vizsgálta a munkaerő-kölcsönzés során megkötött munkaszerződések tartalmi elemeinek jogszabályi megfelelőségét.

A munka törvénykönyve három nyelven
Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben. További információ és megrendelés >>

A felügyelői igazolvánnyal rendelkező kormánytisztviselők természetesen az általános munkajogi szabályok betartását is ellenőrizték, így többek között a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség betartását, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő – munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályi előírások végrehajtását, a munkaidőre-pihenőidőre vonatkozó szabályok betartását, a munkabérrel kapcsolatos rendelkezések megtartását is vizsgálták a hatóság munkatársai az ellenőrzéssorozat kapcsán.

A célvizsgálat keretében elsősorban azon ágazatokban kezdeményeztek munkaügyi ellenőrzést a hatóság munkatársai, amelyeknél nagyobb arányban feltételeztek munkaerő-kölcsönzéssel megvalósuló atipikus foglalkoztatási formát. Mivel a korábbi évek tapasztalatai indokolták, ezért a vagyonvédelmi ágazatban érintett munkáltatók ellenőrzésére nagyobb hangsúlyt fektetettek a hatóság munkatársai, így az ellenőrzések közel felére került sor ebben az ágazatban. Az ágazat és így a munkaerő- kölcsönzéssel kapcsolatos problémák visszaszorítása, már több éve szerepel a munkaügyi ellenőrzési irányelvek között, miszerint az ellenőrzések legalább 10%-át ezen a területen kell elvégezniük a kormányhivatalok munkaügyi ellenőrzésre jogosult munkatársainak. Ezt a kiemelt „figyelmet” az elmúlt évek tapasztalatai, valamint a panaszok és közérdekű bejelentések is indokolják, mivel az egyik jogszerűtlen gyakorlat visszaszorulása után, szinte azonnal újabb jogszerűtlen foglalkoztatási mód megjelenése tapasztalható.

A munkaügyi ellenőrzések, és az ezek nyomán indult eljárások egy része még folyamatban van, így a megállapítások a jelentés elkészítésekor ismert adatokon alapulnak.

1. Általános tapasztalatok

Az akcióellenőrzés során több mint 800 foglalkoztató több mint 5000 munkavállalója került a munkaügyi hatóság ellenőrzése alá. Az ellenőrzött munkáltatók 75 %-nál várható szabálytalanság megállapítása, mely az ellenőrzött munkavállalói létszám 62%-t érinti.

A célvizsgálat során ellenőrzés alá vont munkáltatók által elkövetett – jelen ellenőrzéssorozat keretében feltárt – szabálytalanságok egy része olyan súlyos, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, amelyek  miatt a jelenlegi adatok alapján a munkaügyi hatóság részéről előreláthatóan 40 db munkaügyi bírság kiszabása várható.

A „kisebb” súlyú szabálytalanságokat elkövető munkáltatók közül 223 foglalkoztató esetében szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezés, 298 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli – szabálytalanságot megállapító – határozat kiadmányozására kerül sor, 46 munkáltatóval szemben a figyelemfelhívás eszközével él a hatóság. Az első esetben elkövetett bírság alapját képező szabálytalan kis-és középvállalkozásokra pedig 80 db a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban Kkv. tv.) szerinti bírságot helyettesítő figyelmeztetés kiszabása várható.

Az ellenőrzések során társhatóságok is közreműködtek, a vizsgálatok egy része a kormányhivatalok szervezeti egységeinek bevonásával zajlott, így az élelmiszerlánc-biztonsági, műszaki biztonsági, valamint közlekedési hatósági feladatokat ellátó főosztályokkal is történt közös ellenőrzés. A legtöbb munkaügyi ellenőrzés azonban a rendőrség, valamint – az egy szervezeti egységben és általában egy épületen belül található szerv lévén – a kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályainak munkavédelmi ellenőrzésre jogosult munkatársaival közösen történt.

Az ellenőrzéseket – a kormányhivatalok beszámolói szerint – a munkáltatók és munkavállalók nagy része megértéssel fogadta, az ellenőrzések alkalmával semmilyen atrocitásra nem került sor, illetve nem nehezítették semmilyen formában a munkaügyi vizsgálatok lefolytatását.

2. Tipikus jogsértések

Az ellenőrzött foglalkoztatók vonatkozásában a célvizsgálat témáját képező jogellenes munkaerő kölcsönzésen kívül jellemzően az alábbi szabálytalanságok miatt kellett a munkaügyi hatóságnak eljárnia:

• jogellenes munkaerő-kölcsönzés
• jogviszony (munkaviszony, illetve egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony) bejelentésének elmulasztása, illetve munkaszerződés nélküli foglalkoztatás,
• munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya),
• munkabérre vonatkozó szabályok megszegése (határidőn túl történő bérfizetés, pótlékokra vonatkozó szabályok)
• munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése (munkaidő-beosztással, napi munkaidővel kapcsolatos rendelkezések),
• pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértése (napi/heti pihenőidővel,munkaközi szünettel kapcsolatos szabályok)
• rendkívüli munkavégzés szabályainak megszegése (munkaszüneti napokon történő foglalkoztatással kapcsolatos szabályok)
• egyéb jogsértések (a jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállításának és kiadásának elmulasztása, késedelme, elszámolással kapcsolatos szabályok megszegése, a munkaviszony bejelentésével kapcsolatos egyéb kötelezettség megszegése)

A célvizsgálat során feltárt jogsértésekből is megfigyelhető, hogy ezen időszakban is – csakúgy, mint 2015. első negyedévében – a nyilvántartással kapcsolatos szabályok megsértése miatt intézkedtek legtöbbször a munkaügyi ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselők. A nyilvántartással kapcsolatos szabályok figyelmen kívül hagyásán túl, jelentős a munkaidőre vonatkozó jogszabályok megszegése miatt hozott intézkedések száma, különös tekintettel a munkaidő-beosztásra, valamint a napi munkaidőre vonatkozó törvényi szabályozás megsértése. A munkaviszonyhoz illetve egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség megszegése továbbra is jelentős arányban került feltárásra.

A munkaügyi felügyelőségek a kisebb és közepes vállalkozások mellett a nagy létszámot foglalkoztató munkáltatókat is ellenőrizték. A célvizsgálat tárgyát képező szabálytalanságok, azonban jellemzően a kis- és középvállalkozásokat érintették.

A cikk második részében a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabálytalanságokról és ezek okairól lesz szó.

---