Iskolarendszerű képzések támogatása és adózása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a munkáltató akár csak részlegesen is hozzájárul a képzéssel kapcsolatban felmerülő költségekhez, jövedelmet juttat a magánszemély munkavállalójának.


Az iskolarendszerű képzések támogatása egyes kifizetők esetében a képzési költségek átvállalását jelenti, melynek adózását a személyi jövedelemadó törvény[1] szabályozza. Amennyiben a munkáltató teljes egészében átvállalja vagy akár csak részlegesen is hozzájárul a képzéssel kapcsolatban felmerülő költségekhez, jövedelmet juttat a magánszemély munkavállalójának.

A juttatás napja alapján az alábbi két esetben merül fel:

  1. a képzést a magánszemély finanszírozza, és ezt később megtéríti a kifizető, akkor pénz formájában kapja a bevételt – a juttatás napja a készpénz átvételének, vagy bankszámlán történő jóváírásának napja az Szja tv. 9. § (2) bek. a) pontja alapján.
  2. a képzést a kifizető finanszírozza, akkor térítés nélkül igénybe vett szolgáltatásként jelenik meg a magánszemélynél – a juttatás napja a magánszemély szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága megszerzésének napja, azaz amikor a kifizető a tandíjat kifizette (csekk feladás napja, átutalásnál a terhelés napja) az Szja tv. 9. § (2) bek c) pontja alapján.

A juttató személyét vizsgálva az Art.[2] 178. § 23. pont alatti rendelkezéseit is meg kell megvizsgálni, azaz ki tekinthető munkáltatónak. Az Szja tv. 6. § (1) bek. a) és b) pontja alapján munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, és a kölcsönvevő (munkaerőkölcsönzés) és a munkavállalót kirendelő is.

A tevékenységüket önálló tevékenység keretében végzők is élhetnek az iskolarendszerű képzés költségeinek elszámolásával az Szja tv. 3. számú melléklete alapján.

Az egyéni vállalkozók pedig az Szja tv. 11. számú melléklet I/27. pontja alapján a vállalkozói bevétel megállapításánál igazolt kiadásként számolható el a képzésre fordított összeg.

A juttatott bevételek esetén az átvállalás kedvezményezettje és a kedvezményes adózási forma a magánszemélynek ill. a személyesen közreműködő tagnak kötelező elrendelés esetén a munkakör betöltése ill. a kifizető tevékenységével összefüggő szakmai ismeret a képzés tárgya (a tandíjat fizető személye nem releváns).

Az iskolarendszerű képzés esetében a juttatás a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül. Összegkorlát a minimálbér 2,5-szeresét meg nem haladó rész az Szja tv. 71. § (1) bek. g) pontja alapján, azaz 2016. évben ez a keretkorlát 277 500 Ft.

A kifizetőt terhelő kedvezményes adó az Szja tv. 69. §-a alapján a jövedelem 1,19-szerese után 16 % szja, és 14 % eho.

Fontos! Mivel béren kívüli juttatásról van szó, figyelni kell azt is, hogy amennyiben a munkáltató átvállalja az iskolarendszerű képzés költségét a munkavállalótól, akkor ez az összes béren kívüli juttatással együtt az éves 450 000 Ft-os keretösszegbe bele kell, hogy férjen, túllépés esetén az eho mértéke 27 % lesz.

Ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.

Az Szja tv. 71. § (6) bek. h) pontja határozza meg az iskolarendszerű képzés fogalmát.

Iskolarendszerű képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll. A képzési költségek közé tartozik – tekintettel arra, hogy az adott ismeret megszerzését szolgálja – az oktatási szolgáltatás ellenértéke (oktatási időszakra – tanulmányi félévre – fizetendő tandíj, vizsgadíj, költségtérítés összege) és a taneszközök (tankönyvek, jegyzetek ára).

Fontos! a képzéshez kapcsolódó utazás (tömegközlekedés vagy saját gépkocsi használata[3]) és szállás díja nem tekinthető képzési költségnek – függetlenül attól, hogy közvetetten az adott ismeret megszerzését szolgálja. Ebben az esetben a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben a munkáltató, a kifizető ezeket a kiadásokat is megtéríti, az adókötelezettség elbírálásához azt kell vizsgálni, hogy a képzés minősülhet-e hivatali, üzleti utazásnak és hogy a képzésen részt vevő magánszemély milyen kapcsolatban, illetve jogviszonyban áll a kifizetővel. A munkáltatói elrendeléssel az Szja tv. 3. § 10. pontja alapján a képzés helyére történő utazás, szállás költsége és az étkezésre fordított kiadások hivatali, üzleti utazás keretében felmerülő költségeknek minősülhetnek, azaz az Szja tv. 7. § (1) bek. b) és q) pontja alapján a magánszemélynél nem keletkeztet bevételt. Az egyéb költségek átvállalása után az Szja tv. 70. § (1) bek. a) pontját kell alkalmazni, mint egyes meghatározott juttatás kifizetéseként kell kezelni.

XIII. Magyar Munkajogi Konferencia

 

Előjelentkezési akció!

Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.

 

További információ és jelentkezés >>

Társasági adó szempontjából a munkáltató által átvállalt képzési költségek és azok adóterhei is a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak számítanak a Tao. tv.[4] 3. számú melléklet B) fejezet 14. pontja alapján.

Iskolarendszerű képzés jellemzően a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény[5] alapján a felsőoktatási intézményekben zajló alap- és mesterképzés, a doktori képzés, a nemzeti köznevelésről szóló törvény[6] alapján folyó középfokú képzés, valamint a szakképzésről szóló törvény[7] alapján folyó iskolai szakképzés. Iskolai rendszerű szakképzés a köznevelés keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és a szakképzésről szóló törvényben meghatározott, szakképző iskolában folyó szakképzés, melynek résztvevői a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állnak.

A fentiek alapján az iskolarendszerű oktatás a köznevelés alapján alapfokú és középfokú, míg a felsőoktatás felsőfokú és szakirányú továbbképzést jelent az iskolai végzettség szerint, mely iskolarendszerben szerezhető meg, és megszerzésüket bizonyítványok igazolják (alapfokú iskolai végzettség: általános iskolai bizonyítvány; középfokú iskolai végzettség: szakmai bizonyítvány, szakmunkás bizonyítvány, érettségi bizonyítvány; felsőfokú iskolai végzettség: főiskolai oklevél, egyetemi oklevél, DLA fokozat, PhD fokozat).

A felnőttképzés esetáben 2012. január elsejétől már nem lehet a szakképzési hozzájárulás 33 százalékát (mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százalékát) a saját dolgozók képzésére felhasználni

 

Szakképzés, szakképzettség a szakképesítés (OKJ[8]) alapján lehet alapszintű, középszintű, emeltszintű, felsőfokú végzettségre épülő.

A szakképesítések az iskolai végzettséghez kötődően, jellemzően arra ráépülően szerezhetők meg, azonosításuk OKJ-számmal történik.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény” rendelkezései (406. §-427. §) 2013. január 1-től beemelték a szakképzésről szóló törvénybe[9] a saját munkavállalók képzési lehetőségét szakképzési hozzájárulás terhére a korábbi  33 százalékos mérték helyett legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5%-áig. 

A feltételek nem teljesülése esetén pl. az összeghatár túllépésekor az összeghatáron felüli rész egyes meghatározott juttatásnak minősül az Szja tv. 70. § (4) bek. alapján.

Azonban ha az összeghatár túllépésén kívül más feltétel nem teljesül, akkor a teljes összegre vonatkozóan elveszik a kedvezményes adózási forma, vagyis nem önálló tevékenységből származó bevételnek fog minősülni a juttatott összeg és e szerint kell adóznia a magánszemélynek.

Megjegyzés: Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát az Szja tv. 3. § 88. pontja határozza meg, mely szerint az olyan képzést kell tekinteni, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanuló vagy hallgatói jogviszonyban. E képzési formánál nem keletkezik adóköteles bevétel az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja alapján (pl. nyelvtanfolyam).

 

[1] Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény)

[2] 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

[3] kiküldetési rendelvény alkalmazása mellett

[4] 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról

2 2011. évi CCIV. törvény

[6] 2011. évi CXC. törvény

[7] 2011. évi CLXXXVII. törvény

[8] 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjérõl

 

[9] 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szht.)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

Egyszerűsödött a foglalkoztatási igazolás

A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató a munkavállaló számára több, más-más tartalmú dokumentum helyett immár egy darab egységes, a korábbi igazolások kötelező tartalmi elemeit magában foglaló foglalkoztatási igazolás kiállítására köteles.

2024. április 29.

Szerkezetátalakítási eljárás: szakmai körökben is még nagy a bizonytalanság

Az életképes, de fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozások immár közel két éve, 2022 júliusa óta Magyarországon is indíthatnak szerkezetátalakítási eljárást, azonban egyelőre a szakmai körökben is nagy a bizonytalanság, mindössze egy nyilvános szerkezetátalakítási eljárás indult a törvény hatályba lépése óta – hívta fel a figyelmet a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda közleményében.