Jogeset: a kirúgott masszőr

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltató azonnali hatállyal felmondott a felperes, mivel a borravaló mértéke alapján minősítette betegeit.

A felperes 2005. január 17-én létesített munkaviszonyt az alperesnél gyógymasszőr munkakörben. Jogviszonyának fennállta alatt a h-i futballcsapat edzőjeként tevékenykedett, emellett játékosként is részt vett a mérkőzéseken. A munkáltatónál ez nem okozott gondot figyelemmel arra, hogy a futballszezonban a felperest szombati napokon történő munkavégzés alól mentesítették. 2012. augusztusában S.T. arról tájékoztatta a felperest, hogy a szombati munkavégzések alóli mentesítésre a továbbiakban csak K.A. ügyvezető igazgatóhoz címzett egyedi kérelem alapján van lehetőség. A felperes kérelmét a munkáltató elutasította.

Az alperes a felperes munkaviszonyát 2013. március 14. napján kelt azonnali hatályú felmondással megszüntette. Ennek indokolása szerint:  a létszámváltozásokra és a betegforgalom nagyságára tekintettel a felperes szombatonkénti munkavégzés alóli mentesítése nem volt megoldható. A munkáltató ápolási igazgatója jelezte, hogy a felperes rendszeres szombati távollétét nem támogatja, aki ezt nem fogadta el.

Többször „minősítő” megjegyzéseket tett munkatársai előtt a felettese mentális képességeire vonatkozóan. Az ápolási igazgatónővel szemben általában véve arrogáns hangnemet használt, elfogadhatatlan magatartást tanúsított.  A  felperes a vendégeket vagy a betegeket az általuk adott borravaló mértéke alapján minősítette. A munkahelyi közösségbe nem tudott beilleszkedni, a magatartásával kapcsolatos kifogások közlését követően sem működött együtt.

A felperes a keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére kártérítés címén 285.200 forintot és annak kamatát, valamint végkielégítés címén 247.968 forintot.

Munkajogi kiskönyvtár csomag 2015
A csomag tartalma: – Atipikus munkajogviszonyok – Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – Külföldiek magyarországi foglalkoztatása Rendelje meg csomagban 20% kedvezménnyel >>

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében megváltoztatta, és a keresetet elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.

A jelen eljárás során az alperes igazolta, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója 2013. március 14-én értesült a felperes ismétlődő kötelezettségszegéseiről, így a szabálytalan munkaruha viselésről, a betegek borravaló szerinti minősítéséről, az MP3 lejátszó hallgatásáról, valamint a munkatársakkal szembeni gúnynevek alkalmazásáról. Ezen magatartások tanúsítását, illetve azok folyamatos megvalósítását határozott formában a felperes maga sem vonta kétségbe, a következetes ítélkezési gyakorlat szerint pedig az intézkedés megtételekor is fennálló kötelezettségszegéssel indokolt jognyilatkozat tekintetében a jogvesztő határidő elmulasztása nem következhet be (BH.2005.405., Mfv.I.11.021/1998.). Mindebből következően megállapítható volt, hogy a munkáltató intézkedését a törvényben biztosított határidőn belül tette meg a felülvizsgálati eljárásban is vizsgálandó okok vonatkozásában.

Azt a másodfokú bíróság is megállapította, hogy az azonnali hatályú felmondás 1. és 2. pontjában foglaltak alapján az nem nyert igazolást, miszerint a felperes Cs.M. intelligenciaszintjére, mentális képességeire a munkatársak előtt több alkalommal sértő megjegyzéseket tett volna, ezt a jogerős ítéletben is felsorolt tanúk vallomásukkal cáfolták.

A munkaruha szabálytalan használata, a betegekre a borravaló alapján tett megjegyzések, az MP3 lejátszó használata megállapítható volt, ezek azonban nem olyan jelentős kötelezettségszegések, amelyek súlyuknál fogva jogviszony azonnali hatályú megszüntetésének indokául szolgálhattak volna.

Valamennyi rendelkezésre álló bizonyíték helyes mérlegelésével (Pp. 206. §) az elsőfokú bíróság jutott helytálló következtetésre. A felperes terhére rótt, és ítéleti bizonyossággal megállapítható kötelezettségszegések nem voltak alkalmasak az azonnali hatályú felmondás alátámasztására [Mt. 78. § (1) bekezdés].

---