Jogeset: a munkavállalók továbbkölcsönzésének tilalma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olyan, munkaerő-kölcsönzési jogeseteket és bírósági döntéseket mutatunk be, amelyek az új Mt. hatálya alatt is iránymutatásul szolgálhatnak mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára, illetve akár korábban nem létező szabályok értelmezéséhez is segítséget nyújthatnak. Előző cikkünkben a kölcsönbeadó működésének földrajzi területéről volt szó.


2. jogeset – a munkavállalók továbbkölcsönzésének tilalma

A második jogesetben a felperes keresetében a vele szemben munkaügyi bírságot kiszabó közigazgatási határozat felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy a törvény nem tiltja a munkaerő továbbkölcsönzését. A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte a jogszabály téves értelmezésére hivatkozva. Fenntartotta és részletesen kifejtette azt az álláspontját, hogy a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok nem tiltják a munkaerő továbbkölcsönzését, mivel az 1992. évi Mt. 193/D. § (5) bekezdése – felperes álláspontja szerint – nem erre vonatkozik.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes vizsgálata alapján kimondta, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálatának törvényben előírt feltételei nem álltak fenn.

A nem vitatott tényállás szerint a felperes által kölcsönbeadótól kölcsönbevett munkavállalókat N. Kft. foglalkoztatta munkaerő-kölcsönzésre kötött szerződés alapján. Eszerint a felperes, mint kölcsönvevő munkáltató az érintett munkavállalókat egy további munkáltatónak kölcsönbe adta.

Az 1992. évi Mt. – az eset idején hatályos – 193/C. § a) pontja a munkaerő-kölcsönzést olyan tevékenységként határozta meg, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi. Az 1992. évi Mt. korábban hatályos 193/C. § c) pontja pedig úgy rendelkezett, hogy a kölcsönvevő munkáltató a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja és munkáltatói jogait, kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja.

A fenti rendelkezések értelmében a felperes, mint kölcsönvevő munkáltató, a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalók foglalkoztatására volt jogosult és köteles, e munkavállalókkal nem a felperes, hanem a kölcsönbeadó létesített kölcsönzés céljából munkaviszonyt. Ily módon a munkaerő-kölcsönzés intézményét, alanyait meghatározó alapvető szabályokból a Legfelsőbb Bíróság azt a következtetést vonta le, hogy a kölcsönvevő munkáltató nem kölcsönözheti tovább a munkavállalókat.

Az alperes határozata tehát a munkavállalók továbbkölcsönzésével kapcsolatos szabálytalanságot megalapozottan állapította meg, ezért a munkaügyi bíróság keresetet elutasító ítélete nem volt jogszabálysértő. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet elutasította (EBH2005. 1247).

 

 

Az indokolásban felhívott fogalmak nem mentek keresztül alapvető változáson az Mt. hatályba lépésével, olyannyira, hogy a munkaerő-kölcsönzés fogalma és az Mt. 193/D. § (5) bekezdésének rendelkezései szó szerint megegyeznek a hatályos szabályozással. Ennek megfelelően a továbbkölcsönzés tilalma a hatályos jogszabályi környezetben is fennáll, kizárva ezzel annak a lehetőségét, hogy munkáltatók egész láncolata tegye átláthatatlanná a jogviszonyt.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

DLA Piper: a szállodaipar az ingatlanfejlesztések nyertese

Az ingatlanpiac egyes szegmenseiben lassú javulás várható, miközben az ESG szempontok egyre hangsúlyosabbak – derül ki a DLA Piper Hungary Real Estate Intelligence Report 2024 kiadványából. Borbély Gábor, partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási és ingatlanjogi csoportvezetője és Balogh Tamás a DLA Piper Hungary vezető ügyvédje, Real Estate Service Stream Leader ismertetik a hazai ingatlanpiacot meghatározó legfontosabb trendeket.

2024. június 18.

A kulcs te vagy – Szervezetten a kibercsalások ellen

A magyarországi Kiberpajzs Program bemutatása is szerepelt az idei, immár a VII. Alternatív Vitarendezési Konferencián, melynek részleteit dr. Fülöp Katalin, a Magyar Nemzeti Bank vezető compliance szakértője ismertette.

2024. június 17.

Kampányt indít az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala a sportvilág IP jogsértései ellen

Európai lakosok milliói néznek illegálisan sporteseményeket és vásárolnak hamisított sporteszközöket, ami 850 millió eurós veszteséget okoz a gyártóknak – hívja fel a figyelmet az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) „Play Fair” (Játsszunk sportszerűen) kampányában a sportesemények kapcsán felmerülő IP (szellemi tulajdon) jogsértésekre. A kampány emellett ösztönzi a sportrajongókat a legális sportcsatornák követésére és az eredeti sporttermékek vásárlására is – olvasható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal honlapján.