Megszületett a bérmegállapodás
Hároméves bérmegállapodás köttetett, amely szerint jövőre a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő.
Jogeset: kormánytisztviselő felmentése
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A felperes 2001. február 20-ától állt köztisztviselői, majd 2010. július 6-ától kormánytisztviselői jogviszonyban az alperesi jogelődnél. Az alperes 2011. április 28-án kelt felmentésével a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján indokolás nélkül 2 hónap felmentési idővel 2011. június 30-ai hatállyal megszüntette.
A felperes a kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a kormánytisztviselői jogviszonyát. Hivatkozása szerint a munkáltató intézkedése sértette az 1993. évi XXXI. törvényben kihirdetett emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény 6. cikkének 1. pontjában meghatározott hatékony bírói jogorvoslathoz való jog követelményét, valamint a munkáltató intézkedése rendeltetésellenes is volt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a 2011. április 28-án kelt felmentésével jogellenesen szüntette meg a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát, ezért az az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A bíróság álláspontja szerint az alperes eljárása a felmentéskor hatályos jogszabályoknak megfelelt, azonban megsértette az Mt. 4. §-ában foglaltakat, mivel az a felperes jogos érdekét csorbította, érdekérvényesítési lehetőségét korlátozta.
A másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét közbenső ítéletnek tekintette, és a jogellenességet megállapító rendelkezést helybenhagyta.
A alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.
Az Európai Unió Bíróságának C-332/13. számú, előzetes döntéshozatali eljárásban meghozott végzése folytán a felülvizsgálati kérelemnek az Alapjogi Chartával és más uniós jogszabályokkal összefüggő érvelése nem képezheti a felülvizsgálati eljárás tárgyát, mivel a Ktjv. megalkotásával Magyarország nem az Unió jogát hajtotta végre.
Az Alkotmánybíróság a 8/2011. (II.18.) AB határozatában megállapította, hogy a Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenes, sérti az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdésében szabályozott munkához való jogot, a 70. § (6) bekezdésében szabályozott közhivatal viseléséhez való jogot, az 57. § (1) bekezdésében szabályozott bírósághoz fordulás jogát, és az Alkotmány 54. cikk (1) bekezdése szerinti emberi méltósághoz való jogot.
Az 1989. évi XXXII. törvény (régi Abtv.) 43. § (4) bekezdése alapján a sérelmezett rendelkezést a jövőre nézve 2011. május 31-ei hatállyal semmisítette meg az Alkotmánybíróság a 34/2012. (VII.17.) AB határozatában amelyet bírói kezdeményezések tárgyában hozott. Kimondta, hogy 2011. május 31-e előtt a megsemmisített jogszabályt alkalmazni kell.
A fentiekből következik, hogy a felperes felmentése közlésének időpontjában a Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó volt.
Az MK. 95. számú állásfoglalás 4. pontja szerint a rendeltetésellenesség akkor állapítható meg, ha a körülmények arra engednek következtetni, hogy a jogviszony alanyainak joggyakorlása az Mt. 4. § (2) bekezdésében foglalt, nem taxatív felsorolásnak minősülő jogellenes célok elérésére irányult. Azonban a rendeltetésellenességet megalapozó tényeket (így például azt, hogy az alperes célja a felperes érdekérvényesítési lehetőségének korlátozása, indok nélküli eltávolítása volt) az erre hivatkozó félnek kell bizonyítania. Ebből következően a felperest terhelte a bizonyítás arra vonatkozóan, hogy az alperes a jogviszony megszüntetést visszaélésszerűen gyakorolta (Pp. 164. §).
A felperest terhelte tehát annak igazolása, hogy a munkáltató intézkedése jogos érdekének csorbítását célozta. Ebben a körben azonban konkrét indokot nem jelölt meg, az alperest pedig csak abban a tekintetben terhelte volna védekezési vagy bizonyítási (ellenbizonyítási) kötelezettség, amelyet a felperes a rendeltetésellenesség alátámasztására előadott volna.
| Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
|---|
|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. |
Tekintettel arra, hogy az alperes hatályos, mindenkire kötelező jogszabály alapján szüntette meg a felperes jogviszonyát, aki a rendeltetésellenes joggyakorlást bizonyítani nem tudta, a munkáltató intézkedése jogellenesnek nem tekinthető [Ktjv. 8. § (1) bekezdés].
(Mfv.I.10.305/2014.)