Jogsértő életbiztosítási reklám
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria nemrégiben közzétett döntésében (BH2019.182.) megállapította egy életbiztosítással összefüggő reklám kapcsán, hogy megtévesztő és jogsértő az a kereskedelmi kommunikáció, amely azt sugallja: napi 100 forint befizetésével akár 3,5 millió forintos biztosítási összeg is elérhető és ezzel érdemi segítséget nyújt a temetési és egyéb kiadások kifizetésére – annak ellenére, hogy ezt a konstrukció kizárja.
Az alapügyben a GVH indított versenyfelügyeleti eljárást a II. rendű felperes biztosító, és az I. rendű függő ügynöki tevékenységet végző felperes ellen fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt. Az eljárásban a GVH úgy határozott, hogy az életbiztosítási termék kereskedelmi gyakorlata megtévesztette a fogyasztókat, azzal, hogy a reklámokban azt sugallták, a biztosítás minden konstrukcióban érdemi segítséget jelent a temetési és egyéb költségek viselésében.
A vizsgált reklám többféle fórumon és többféleképp jelent meg, lényege legtöbb esetben abban állt, hogy a biztosítás által a biztosított családja akár 3.500.000 forint készpénzhez jut, amely segít rendezni a temetés költségeit, megkönnyítve ezzel az elhunyt szeretteinek életét, és akár napi 100 forinttól elérhető. A GVH megállapította, annak ellenére, hogy a biztosítási összegek és havi díjak az „akár” jelzővel ellátva sugallják annak lehetséges jellegét, a két szélsőséges érték egy üzenetben való feltüntetése alkalmas arra, hogy a fogyasztóban azt az érzetet keltse, a magas biztosítási összeg, illetve a temetés teljes költségének fedezete akár alacsony havi díjakkal is elérhető. A reklámban szereplő „segítséggel” kapcsolatban a GVH kifejtette, hogy az lényeges mértékű érdemi segítség látszatát sugallja, mely azt a téves üzenetet hordozza, hogy a biztosító által a jövőben kifizetendő összeg elegendő lesz a temetés és egyéb kiadások költségeinek fedezésére. Ennek ellenére napi 100 forint biztosítási díj ellenében a káresemény bekövetkezésekor a kifizetendő biztosítási összeg 50.000, amely valóban segítség a kedvezményezettnek, de a temetési költségek összegéhez képest érdemi segítséget nem jelent.
A felperesek a GVH határozatának felülvizsgálata érdekében keresetet nyújtottak be. Az elsőfokú bíróság megállapította, a jogsértő helyzet létrejött azzal, hogy a biztosítás hirdetésében az alacsony összegű biztosítási díj és a magas biztosítási összeg a temetés milliós nagyságrendű összegéhez lett viszonyítva a „segít” szó használatával, érzelmekre és gondoskodásra ható kiegészítésekkel.
Az elsőfokú bíróság döntése ellen a felperesek nyújtottak be fellebbezést. A másodfokú bíróság – amellett, hogy mérsékelte a versenyfelügyeleti bírságot – arra a következtetésre jutott, hogy a vitatott kereskedelmi gyakorlat jogsértést nem valósított meg. Álláspontja szerint a „segítség” általános jelentése szerint azt az üzenetet hordozza, hogy a biztosítási termék az elhunyt családjának nehéz helyzetét könnyíti, terheiben való osztozást biztosítja, de nem sugallja a teljes temetési költség átvállalását.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Kúria elsődlegesen abban foglalt állást, hogy fennállt-e megtévesztés a temetési és egyéb kiadások fedezetével összefüggő segítséggel kapcsolatban a fogyasztók irányába
A Kúria a hirdetések sokfélesége okán különbséget tett azok között. Nem ítélte jogsértőnek azokat, amelyek kellő tájékoztatást adtak arról, hogy a temetési költségek fedezetére szánt jelentősebb biztosítási összeg nem érhető el rövid idő alatt minimális befizetéssel, ezzel nem keltik azt a látszatot, hogy a biztosítás minden esetben jelentős segítséget nyújt a temetési kiadások fedezésére.
Egyetértett a Kúria az alperessel abban, hogy az Fttv. 4. § (2) bekezdése alapján a kereskedelmi gyakorlatot az érintett csoport tagjaira általánosan jellemző magatartás szempontjából kell értékelni. E körben kifejtette, hogy a reklámok szövege az idősebb korosztályt szólította meg, hangsúlyozva azt, hogy nincsenek orvosi vizsgálatok, egészségügyi kérések, a jelentkezést garantáltan elfogadják, amely életkoránál fogva érzékenyebb csoport, és akikben a reklámot látva a gondoskodó szándék erősödik.
A Kúria egyes reklámokkal kapcsolatban megállapította, hogy megtévesztők, mert azok szövegükben hangsúlyosan utalnak a temetés jelentős költségeire, ezzel párhuzamosan az alacsony havi díjra és ezzel a fogyasztók számára azt közvetítik, hogy a biztosítás a temetés költségeit is fedezni fogja és mindehhez alacsony befizetéssel is hozzájuthatnak. Egyetértett a Kúria azzal, hogy a reklám érdemi segítségnyújtás látszatát kelti, ha kifejezetten a temetés magas költségei mellett állítja, hogy a biztosítás segít azt rendezni, továbbá utal más előre nem látható költségek fedezésére, amely egy nagyobb összeg ígéretét feltételezi.
A cikk szerzője dr. Molnár Gergő partner ügyvéd és dr. Farkas Tímea ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
