Jogszabályváltozás segít a cégeknek visszakapni elveszettnek hitt pénzüket

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. október 15.
Címkék: , , ,
Rovat:
Elveszettnek hitt adóforintjaikat is visszakaphatják a cégek egy jogszabályváltozásnak köszönhetően – hívta fel a figyelmet a Jogászvilághoz eljuttatott közleményében az EY.

Egészen idáig a magyar jogszabályok nem ismerték el a behajthatatlan követelésekre eső adóalap csökkentését. Az eladóknak ezért olyan termékek vagy szolgáltatások után is be kell fizetniük az áfát, amit a vevőjük soha nem térített meg. A helyzet több uniós országban is hasonló volt, amire az Európai Bíróság (EUB) először az úgynevezett Enzo Di Maura ügy[1] során adott egyértelmű állásfoglalást: a tagállamoknak vissza kell adniuk az áfát, ha egy teljesített ügylet ellenértéke véglegesen behajthatatlanná válik. A cégeknek azonban számos feltételnek meg kell felelniük, ha élni akarnak az új lehetőséggel – hívták fel rá a figyelmet az EY szakemberei a cég legutóbbi, adójogi konferenciáján.

Az Országgyűlés elfogadta a kormány javaslatát, amivel 2020 január elsejétől megkísérel harmonizálni egy, az uniós joggyakorlat és a hazai szabályok közötti eltérést. Ennek eredményeként a magyar vállalatoknak is lehetősége lesz behajtani a korábban elveszettnek hitt követeléseikre eső áfát.

„A törvénymódosítás hatására a hazai cégek visszaigényelhetik azokat az akár milliós összegű adóforintjaikat is, amikről már évekkel ezelőtt lemondtak. Ezzel a lehetőséggel minden vállalatnak érdemes élnie. Fontos azonban, hogy a társaságok tudatában legyenek – a jogalkotó számos feltételhez köti a fizetést, amire fel kell készülniük” – emelte ki dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda adójogásza.

Az új áfatörvény fogalmat alkotott a behajthatatlan követelésre, aminek lényeges eleme, hogy szinte bizonyosnak kell lennie, hogy a vevő nem bírható megfizetésre. Meghatározta továbbá az adóalap-csökkentés feltételeit, amelyek között például szerepel, hogy a követelés legalább egy éve lejárt, az ellenérték más módon nem térült meg és a felek egymástól függetlenek.

„Mindenképpen jó hír a hazai cégeknek, hogy a jogalkotó felismerte, hogy az Európai Bíróság utóbbi években a behajthatatlan követelések kapcsán hozott következetes döntései miatt a szabályok módosításra van szükség. Az új áfatörvény ugyanakkor nem teljesen konform az uniós joggyakorlattal” – hívta fel rá a figyelmet Dr. Séra Gergely, az iroda szakembere.

Séra Gergely szerint az EUB gyakorlatából például nem következik, hogy a nem független társaságok követeléseit – minden további feltétel nélkül – ki lehetne zárni. A jövőben ezért érdemes rendszeresen konzultálni olyan felkészült adójogászokkal, akiknek széles rálátásuk van a bírósági gyakorlatra, hiszen ők a jelenlegi jogszabályokon felüli lehetőségeket is adhatnak a vállalkozásoknak.

[1] 1 C-246/16. számú Enzo Di Maura ügy

Kapcsolódó cikkek:


Hivatalosan is visszaigényelhető lesz a behajthatatlan követelések áfája
2019. június 5.

Egy ideje egyértelmű, hogy Magyarország uniós jogot sért azzal, hogy nem engedi a behajthatatlan követelések áfájának visszatérítését. Az pedig, hogy immár magyar adózók ügye is az Európai Unió Bírósága (EUB) elé került, lépéskényszerbe hozta a magyar jogalkotót. A tegnap beterjesztett adócsomag megadná ugyan a lehetőséget az áfa visszakérésére, azonban – a bevezetni kívánt adminisztratív korlátozások miatt – bizonyos esetekben még mindig csak az uniós jogra hivatkozással lehet csak visszakérni az áfát.

Hosszú vajúdás – Az EU Alapjogi Chartájának margójára
2019. szeptember 17.

Hosszú vajúdás – Az EU Alapjogi Chartájának margójára

Vajon van-e ok az ünneplésre? – teszi fel a kérdést a szerző annak apropóján, hogy 20 éve kezdődött az EU Alapjogi Chartájának története. Mint írja, a választ az fogja eldönteni, hogy a dokumentumnak közép- és hosszútávon sikerül-e az EJEE-hez és az EJEB-hoz hasonló, a kontinens országainak emberi jogi és jogállami standardjait alapvetően befolyásoló hatást kiváltania.