Kell-e állást ajánlani a kirúgott közalkalmazottnak?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az üres álláshellyel rendelkező munkáltató köteles-e az üres álláshelyére átvenni a másik munkáltató éppen felmentés előtt álló közalkalmazottját, vagy mondhatja, hogy azt a személyt nem kívánja átvenni?


A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30/A. §-a és 30/C. §-a értelmében bizonyos felmentési okok esetén – ha a közalkalmazott kéri az állásfelajánlást – meg kell keresni a fenntartót is, hogy az általa vezetett üres álláshelyek elektronikus nyilvántartásában van-e a felmenteni kívánt közalkalmazott végzettségének, képzettségének megfelelő üres álláshely. Abban az esetben, ha van a felajánlható álláshely, a felmentést tervező munkáltatónak meg kell-e keresnie az üres álláshellyel rendelkező munkáltatót, hogy át kell vennie a közalkalmazottat, illetve az üres álláshellyel rendelkező munkáltató köteles-e az üres álláshelyére átvenni a másik munkáltató éppen felmentés előtt álló közalkalmazottját, vagy mondhatja, hogy azt a személyt nem kívánja átvenni? Az üres álláshellyel rendelkező munkáltató számára ez rendkívül hátrányos, mert az esetek többségében olyan közalkalmazott áthelyezéssel való átvételére lenne kényszerítve, akit nem biztos, hogy szívesen látna.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30/E. § (2) bekezdése előírja, hogy a munkáltató legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor köteles tájékoztatni a fenntartót a megszűnés következtében betöltetlenné váló munkakör megnevezéséről, továbbá a betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről, szakképzettségről és szakképesítésről, illetve egészségügyi alkalmassági feltételekről.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Kötelezettsége tehát a munkáltatónak jelezni a fenntartó felé a betöltetlenné vált munkakört. A Kjt. 30/C. §-a kötelezettségként írja elő a munkáltató részére, hogy a Kjt. 30/A. §-ában szabályozott állásfelajánlás során a felmentés közlésének tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal tájékoztassa a közalkalmazottat a felajánlható munkakörökről. A felmentést tervező munkáltatónak tehát kötelezettsége a 30/A. §-ban foglaltak megvalósulása esetén az állásfelajánlást megtennie.

A Kjt. 30/A. §-a a 30. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben (azaz, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, vagy az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség), valamint, ha a 30. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok következménye – feltéve, hogy a közalkalmazott a Kjt. alkalmazása szempontjából nem minősül nyugdíjasnak –, írja elő a betöltetlen munkakör felajánlásának a kötelezettségét. A Kjt. 30/A. § (4) bekezdése esetén a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén is él az állásfelajánlási kötelezettség.

Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása

Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés

Lapozzon bele a kiadványba >>>

Mindezekből következik, hogy az üres álláshellyel rendelkező munkáltatónak kötelezettsége a közalkalmazottat foglalkoztatni, ha a közalkalmazott a felajánlott munkakört elfogadja, függetlenül attól, hogy a megítélése szerint ez számára hátrányos

Válaszadó: Dr. Rácz Réka. További kérdéseket és válaszokat itt találhat.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A kulcs te vagy – Szervezetten a kibercsalások ellen

A magyarországi Kiberpajzs Program bemutatása is szerepelt az idei, immár a VII. Alternatív Vitarendezési Konferencián, melynek részleteit dr. Fülöp Katalin, a Magyar Nemzeti Bank vezető compliance szakértője ismertette.

2024. június 17.

Kampányt indít az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala a sportvilág IP jogsértései ellen

Európai lakosok milliói néznek illegálisan sporteseményeket és vásárolnak hamisított sporteszközöket, ami 850 millió eurós veszteséget okoz a gyártóknak – hívja fel a figyelmet az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) „Play Fair” (Játsszunk sportszerűen) kampányában a sportesemények kapcsán felmerülő IP (szellemi tulajdon) jogsértésekre. A kampány emellett ösztönzi a sportrajongókat a legális sportcsatornák követésére és az eredeti sporttermékek vásárlására is – olvasható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal honlapján.

2024. június 17.

111 jogorvoslati eljárást kezdeményezett tavaly a Közbeszerzési Hatóság

Összesen 2869 milliárd forint összértékben folytattak le eredményes közbeszerzéseket a magyarországi ajánlatkérők 2023-ban. A verseny fokozódott, hiszen tavaly eljárásonként átlagosan már 7,6 ajánlat érkezett a gazdasági szereplőktől. A közbeszerzések értékéből a kis- és középvállalkozások részesedése 8%-kal nőtt a megelőző évhez képest, így minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 58 forint került a kkv-szektorba – közölte honlapján a Közbeszerzési Hatóság.