Kérdés: veszélyességi pótlék külföldön


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jár-e veszélyességi pótlék a külföldi kiküldetésért, ha a célországot veszélyesnek nyilvánították és a kint tartózkodás teljes ideje munkaidőnek minősül-e?


Kérdés:

Egy 100%-ban állami tulajdonban lévő Notified Body fizethet-e a tanúsítást végző munkavállalóinak veszélyességi pótlékot külföldi kiküldetés esetén, amennyiben a külügy honlapján veszélyesnek nyilvánított országba történik a kiutazás, illetve adhat-e ezen munkavállalóinak 40 eurót meghaladó napidíjat?

A munkáltató kötelezheti-e a munkavállalóit, hogy veszélyesnek nyilvánított országba utazzanak, ha a munkaköri leírásuk és/vagy munkaszerződésük nem tér ki a külföldi munkavégzésre? 

A veszélyességi pótlék esetén mentesül-e a munkáltató a kártérítési felelősség alól, ha netán az adott 
országban valamely egészségkárosodás éri a munkavállalót a kint tartózkodás alatt?

Külföldi kiküldetés esetén az utazás vagy a kint tartózkodás ideje munkaidőnek számít-e, illetve a kint tartózkodás idején belül mi minősül munkaidőnek. (Pl. hétfői munkavégzés esetén a repülőgépjáratok miatt már szombaton el kell utaznia a munkavállalónak, de a munka csak hétfőn kezdődik.)

Válasz

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) nem ismeri a veszélyességi pótlékot. Nincs azonban akadálya, hogy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalással e jogcímen is díjazást biztosítson a munkavállalónak (Mt. 16. §). A veszélyességi pótlék fizetése azonban semmilyen munkavédelmi szabály alól nem mentesít, és nem érinti a munkáltató Mt. szerinti objektív kártérítési felelősségét sem. 

Munkajogi Klub Online Extra

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

A külföldi kiküldetést a munkáltató egyoldalúan, utasítással rendelheti el, amennyiben annak időtartama nem haladja meg évente a 44 munkanapot, illetve a beosztás szerinti 352 órát (Mt. 53. §). Erre akkor is lehetősége van, ha a munkaszerződés, munkaköri leírás ezt külön nem nevesítette. A kiküldetés helye lehet veszélyesnek minősített ország is, ám a munkavállalónak a külföldi kiküldetés aránytalan sérelmet nem okozhat [Mt. 6. § (3) bekezdés].

A külföldi kiküldetéssel összefüggő költségeket a munkáltatónak kell megtérítenie [Mt. 51. § (2) bekezdés]. A felek átalányként fizetett napidíjban is megállapodhatnak. A külföldi kiküldetés ideje alatt is be kell tartani a munkaidő szabályokat, a munkavállaló tehát a beosztása szerint, a szerződésének megfelelő napi munkaidőben kötelezhető munkavégzésre és rendelkezésre állásra. Nem munkaidő ugyanakkor a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bekezdés b) pont]. A kiutazás, illetve a hazautazás ideje ezért nem része a munkaidőnek, akkor sem, ha az külföldre, illetve külföldről történik.

Válaszadó: dr. Kártyás Gábor. További kérdéseket és válaszokat itt talál. 


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 30.

Duna House: a fővárosban az első lakások átlagára 44 millió forint

Az otthonteremtési támogatások, a csökkenő lakáshitelkamatok és a gazdasági helyzet javulása valódi fellendülést hozott idén a magyarországi ingatlanpiacon, ahol 100 eladott lakásból Budapesten 23-ra, a vidéki területeken 26-ra első otthonukat szerző vevők kötnek szerződést, mindez 1, illetve 2 százalékos növekedés 2023-hoz képest – közölte a Duna House saját adatai alapján.

2024. szeptember 30.

Az ESG-kockázatok mérését javasolja az MNB a bankoknak

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki, amelynek alapján a hitelező pénzügyi szervezeteknek hitelnyújtás előtt kérdőívben kell felmérni a kölcsönt igénylő vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kockázatait, mivel kockázatkezelési folyamataikban ezeket is figyelembe kell majd venniük. A felügyeleti elvárást 2025 júliusától az 500 millió forintot meghaladó céges hitelkihelyezések esetében kell alkalmazni, majd a következő években fokozatosan egyre alacsonyabb szerződéses összegeknél is – jelentette be hétfői közleményében a jegybank.