Kerestlevél erős koncentrálással

Kiemelt odafigyelést igényel az új Pp. a keresetlevelek összeállítása során.

Jelentős kihívás elé állította a peres ügyekben eljáró ügyvédeket és jogtanácsosokat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) 2018. január 1-jei hatálybalépése. Máris találkozhatunk olyan közös bírói és ügyvédi kezdeményezéssel, amely szerint azonnal hatályon kívül kellene helyezni a Pp.-t, mert álláspontjuk szerint az szegény- és ügyvédellenes, túlzott szigora pedig szinte ellehetetleníti a perindítást.

A jelen írás témája az új Pp. egyik neuralgikus pontja, a keresetlevél visszautasítása eseteinek a rövid bemutatása (az új terminológia szerint ugyanis a bíróság már nem elutasítja, hanem visszautasítja a keresetlevelet).

Az „elutasítás” helyett a „visszautasítás” terminológia használata arra utal, hogy a keresetlevél a bíróság által nem befogadható, így azt vissza kell utasítani.

Érdemes megvizsgálni mindenekelőtt a beadványok visszautasítása tekintetében.

Az új Pp. szerint, ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a bíróság – ha maga az új Pp. eltérően nem rendelkezik – rövid határidő tűzésével, a hiányok megjelölése mellett – indokolt esetben a beadvány visszaadásával – hiánypótlásra hívja fel a felet.

E mellett a bíróság figyelmezteti is a felet arra, hogy ha a hiányokat nem pótolja vagy a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság azt vissza fogja utasítani, vagy hiányos tartalma szerint fogja elintézni.

A hiánypótlás eredményeként benyújtott beadvány jogi sorsa három irányba indulhat el:

– ha a fél a hiányokat a megadott határidő alatt megfelelően pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni, mintha azt a fél már eredetileg is helyesen adta volna be;

– ha a fél a beadványt újból hiányosan adja be, de ez a beadvány érdemi elintézését nem gátolja, a bíróság azt hiányos tartalma szerint intézi el, végül a bíróság a beadványt visszautasítja, ha

– a fél a hiányokat a kitűzött határidő alatt nem pótolja vagy a beadványt újból hiányosan adja be és a hiányos tartalom a beadvány elintézését gátolja, vagy

– a fél az illetéket – ha a hiánypótlás az illeték megfizetésére irányult – a kitűzött határidő alatt nem rója le, vagy a hiányzó illetéket nem pótolja.

A bevezető után nézzük meg,  milyen nevesített esetekben kerülhet sor a keresetlevél visszautasítására.

Az első esetkör, amikor a keresetlevél arra sem alkalmas, hogy a bíróság hiánypótlási felhívást bocsásson ki.

Az új Pp. 176. § (1) bekezdésébe foglalt visszautasítási okokat összehasonlítva a régi Pp. 130. § (1) bekezdésében található elutasítási okokkal látható, hogy míg a régi Pp. egy esetkörben szabályozta a hiánypótlásra alkalmas, és a hiánypótlásra nem alkalmas elutasítási okokat, az új Pp. ezt külön kategóriákban és bővebb körben teszi meg.

Szintén tetten érhető az a jogalkotói szándék, hogy mivel az új Pp. sokkal részletesebben, strukturáltabban határozza meg kötelező tartalmi elemeket, ezért tágabb az a bírói lehetőség is, hogy erre hivatkozással a keresetlevelet hiánypótlási felhívás kiadása nélkül utasítsák vissza

Megjegyzendő ehhez kapcsolódóan, hogy a régi Pp. 121. §-ához képest a keresetlevél tartalmi kellékeit az új Pp. 170. és 171. §-ai jelentősen pontosítják, bővítik, ezen túlmenően pedig új tagolással szabályozzák (bevezető rész, érdemi rész, záró rész, kötelező mellékletek).

A törvényi tagolás több mértékadó szakértő álláspontja szerint nem jelenti azt, hogy a keresetlevél esetleges ettől eltérő szerkezetű felépítése nem felel meg a törvény előírásainak, feltéve, hogy az valamennyi kötelező kelléket egyértelműen tartalmazza.

Hasonló álláspontra helyezkedett az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület is, amely 34. számú állásfoglalásában azt a véleményét fejtette ki, mely szerint nem lehet visszautasítani a keresetlevelet, ha a fél annak a Pp. 170. § (1)–(3) bekezdéseiben írt szerkezeti egységeit nem látta el külön címekkel, de az felismerhetően, egymástól elkülönülten tartalmazza mindhárom szerkezeti egységet.

A konzultációs testület állásfoglalásai azonban a bíróságokra nem kötelezőek, csupán iránymutatásokat fogalmaznak meg, így amíg a kérdésben egyértelmű és egységes bírósági iránymutatás nem születik meg, és az egyes bíróságok eltérő gyakorlatot folytatnak, addig javasolt az új Pp. szerinti sorrend alkalmazása.

Az új Pp. szerinti második esetkör, amikor a keresetlevél ugyan nem teljes körű, de alkalmas hiánypótlási felhívás kibocsátására.

Az új Pp. a bírói gyakorlattal egyezően nem teszi lehetővé a keresetlevél részleges visszautasítását, így a keresetlevelet vissza kell utasítani akkor is, ha a visszautasítási okok a keresetlevélnek csak valamely részét érintik.

A res iudicata esetéhez egy további kiegészítését is tartalmaz az új Pp. amikor kimondja, hogy amennyiben a fél, az ügyész, illetve a perindításra feljogosított más személy keresete alapján a per tárgyában már jogerős ítéletet hoztak, ugyanazon ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt előterjesztett keresetlevélre az új Pp. 176. § (1) bekezdés d) pontját kell alkalmazni, feltéve, hogy az ítéletet annak is kézbesítették, akinek igénye érvényesítése iránt a pert indították, és az vele szemben is jogerőre emelkedett.

Ez összegfüggésben van az új Pp. 360. § (2) bekezdésének az anyagi jogerőhatásra vonatkozó rendelkezésével.

Összességében megállapítható tehát, hogy ahogy a keresetlevél formai és tartalmi elemei szabályozása jelentős változáson esett át, és az új Pp. gyakorlatilag sorvezetőként szolgál legalábbis a keresetlevél és egyéb beadványok (ellenkérelem, viszontkereset-levél, beszámítást tartalmazó irat) tekintetében, az előírások be nem tartásához a jogszabály konzekvensen szankciót is rendel a keresetlevél visszautasítása intézményével.

Nem zárható ki, hogy ez a pereskedési kedv visszaszorítását is szolgálja, minden esetre mindenkinek javasolt kiemelt körültekintéssel eljárni, aki perindításra, és így keresetlevél benyújtására vállalkozik.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Kigyulladt a parkoló autó – Fizet-e a biztosító?
2019. május 21.

Kigyulladt a parkoló autó – Fizet-e a biztosító?

Bár a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással minden autótulajdonos találkozik, sokan még sincsenek tisztában annak részletszabályaival. Pedig sokszor igen nehéz megállapítani, hogy mikor térít a biztosító, és mikor nem. Jelen cikkben is egy olyan esetet ismertetünk, ahol elsőre nem lehet egyértelműen eldönteni a felelősség kérdéskörét.

Céltáblává válva – A munkahelyi zaklatás válfajai
2019. május 6.

Céltáblává válva – A munkahelyi zaklatás válfajai

Mikor számít a munkahelyi kellemetlenkedés a törvény által tiltott zaklatásnak? Milyen jogi lépéseket tehetünk ezellen? Mikor felelős a munkáltató a kollégák által megvalósított zaklatásért? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.