Bejegyzések a ‘új polgári perrendtartás’ címkével ellátva

A szakértő szerepe az új polgári jogrendben

Az új Pp.-ben sérülni látszik az az elv, hogy a jogkérdést a bíróság, a szakkérdést a szakértő döntse el. A tárgyalótermi szereposztás – magánmegbízások esetében – döntően megváltozik azáltal, hogy a szakértő lekerül a pulpitusról és a peres felek széksorában kap helyet, szakmai bíróból, szakmai képviselővé „avanzsálva”. Ugyanakkor álláspontjuk és pályafutásuk védelmében alaposan fel kell készülniük szakvéleményük igazolására, ami hosszabb távon a szakértői tevékenység minőségének javára fog szolgálni.

Kötelező jogi képviselet a másodfokú eljárásban

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a jogi képviseletet a törvényszék előtt peres eljárásban kivétel nélkül kötelezővé tette, ezáltal szükségtelenné vált az ítélőtábla előtti eljárásra a kötelező jogi képviselet külön szabályozása.

Jogsértő bizonyítási eszközök az új Pp.-ben

A jogsértő bizonyítási eszközök vonatkozásában az új Pp. – szemben a korábbival – konkrét rendelkezésekkel ad iránymutatást a felek és a bíróság részére. Vajon elérkezett az „ablakon befújt” okiratok alkonya?

Normalizálódhat a pereskedés?

Az idő haladtával egyre-másra jelennek meg azok a bírósági határozatok, értelmezések, miszerint az új Pp. elsősorban normalizált értelmezésre, együttműködő és ésszerű jogalkalmazásra szorul. Az akut problémák ezzel jelentősen orvosolhatók.

Jogszabályfigyelő 2018 – 38. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/140–143. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a Kúria honlapján megjelent közlemények, állásfoglalások közül válogattunk.