Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ügyvédekhez jellemzően a gazdasági társaságok jogi tanácsadás kapcsán fordulnak, külső, elfogulatlan szakértőként alkalmazzák a cég különböző folyamataihoz kapcsolódó jogi kérdések megválaszolására, az egyes hatósági és bírósági eljárás előtt történő képviseletre. Ebben a körben a cégek képviseletét az ügyvédek ügyvédi meghatalmazás alapján látják el kizárólag abban a körben és időtartamban, amelyet a megbízó vállalkozás részükre a megbízásuk és a meghatalmazások során biztosít.
Az ügyvédek tevékenységét szigorú szabályok mentén kell végezni, és ezek közé tartoznak az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések. Az ügyvéd korábbi ügyfelével szemben csak korlátok között vállalhat ügyet, ha az ügyvéd saját érdeke, érintettsége indokolja, akkor vissza kell utasítani a megbízást. Az ügyvédi törvény alapján az ügyvéd számára az ügyvédi tevékenységével egyidejűleg tilos többek között munkaviszony, kormányzati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, rendvédelmi, igazságügyi szolgálati jogviszony, továbbá közjegyzői, bírósági végrehajtói jogállás fenntartása.
Szintén tilalomba ütközik az is, hogy az ügyvéd korlátlan felelősséggel járó tagsági jogviszonyt hozzon létre egy gazdasági társaságban, így például nem lehet betéti társaság beltagja. Általános tilalomként jelentkezik az az előírás, hogy az ügyvéd a törvényben részletesen felsorolt eseteken túlmenően sem végezhet semminemű, munkavégzési kötelezettséggel járó és ellenérték fejében végzett tevékenységet.
De mi a helyzet abban az esetben, ha szeretnénk az ügyvédet a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének vagy akár végelszámolójának kinevezni?
Az ügyvédi törvény részletes felsorolást tartalmaz azokkal a pozíciókkal és tevékenységekkel kapcsolatban, amelyek az általános tilalmak ellenére nem minősülnek összeférhetetlennek, és az ügyvédi tevékenység mellett akár díjazás, ellenérték fejében is végezhetők az ügyvéd által. Itt lett rögzítve, miszerint nem esik tilalom alá az, hogy ügyvéd felügyelőbizottsági, számvizsgáló bizottsági feladatot lásson el. Ezekben a pozíciókban kifejezetten előnyös az ügyvédek széles körű jogi ismerete, ami adott a szervezetek tevékenységének ellenőrzése, felülvizsgálata kapcsán.
A jogszabály azt is rögzíti, hogy ha egy vállalkozás tulajdonosai végelszámolásról döntenek – vagyis annak ellenére, hogy az fizetőképes, és 3. személy tekintetében nincs olyan tartozása, amelyet vagyonából ne tudna teljesíteni, mégis cégük megszüntetését határozzák el –, lehetőségük van arra, hogy a végelszámolás elhatározásával egyidejűleg a végelszámoló pozícióba egy ügyvédet jelöljenek ki.
Hasonló a helyzet abban az esetben, ha egy cég a több személyből álló ügyvezető testületébe, jellemzően igazgatóságába szeretne egy ügyvédet delegálni. Ebben az esetben a törvény az ügyvéd számára a testületi pozíció betöltésére lehetőséget ad, és akár az igazgatóság vezetője, elnöke is lehet. Vagyis egy részvénytársaság igazgatóságába a részvényesek bátran kijelölhetnek egy ügyvédet tagként, akár az igazgatóság minden tagja, beleértve az elnököt is, nyugodtan lehet ügyvéd e tevékenységének gyakorlása mellett.
Érdekesség, hogy a polgári törvénykönyv (Ptk.) nemcsak a részvénytársasági forma tekintetében ad lehetőséget arra, hogy több személyből álló ügyvezető testületet, mondjuk igazgatóságot hozzon létre a tulajdonosi kör. Mód van arra is, hogy egy korlátolt felelősségű társaságban az ügyvezető helyett, a társasági szerződés vagy az alapító okirat alapján igazgatóságot válasszon a vezető tisztségviselői feladatok ellátására.
Vagyis a címben feltett kérdésre a rövid válasz az, hogy egy ügyvéd megválasztható egy cég vezető tisztségviselőjének vagy végelszámolójának.
A cikk szerzői dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
