Közbeszerzések a bírósági gyakorlatban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék árindokolásról, érvénytelenségről és az összegezés módosításénak érvényességéről döntött.

A Fővárosi Törvényszék a 103.K.705.977/2021/21. számú ítélete az ajánlatkérő Kbt. 142. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzési és dokumentálási kötelezettségére vonatkozóan tartalmaz fontos megállapításokat, mind a szerződés teljesítése, mind a szerződéstől eltérő teljesítés, mind pedig az ebből eredő igények érvényesítése tekintetében.

Az ítélet rögzíti, hogy az ajánlatkérő dokumentálási kötelezettsége a Kbt. rendszerében értelmezendő. A Kbt. 46. §-a egyfelől egy általános dokumentálási kötelezettséget ró az ajánlatkérőre, továbbá a Kbt. az egyes közbeszerzési cselekményeknél külön szabályokat tartalmaz, vagy éppen dokumentált közbeszerzési cselekményekről rendelkezik (ilyen tételes előírás a szerződés teljesítése körében szabályozott dokumentálási kötelezettség). A dokumentálási kötelezettség alapelvi célok teljesülését szolgálja, így annak sérelme súlyosnak tekintendő. Az, hogy a teljesítés adataiból mit, mikor, miért, milyen terjedelemben indokolt és szükséges dokumentálni, azt az adott közbeszerzési eljárás körülményei határozhatják meg. Minden – az eredeti szerződéses tartalmakhoz képesti – eltérés dokumentálás szempontjából fontos lehet, mert ahhoz jogsértés fűződhet.

(kozbeszerzes.hu)

A Fővárosi Törvényszék 106.K.703.304/2022/17. számú ítélete az összegezés módosításának jogszerűségével, a kiegészítő árindokoláskérés szükségességével, valamint a Kbt. 73. § szerinti érvénytelenségi jogcím téves megjelölésével kapcsolatban tartalmaz fontos megállapításokat.

Az összegezés módosításának jogszerűsége kapcsán a Törvényszék rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárás eredménye nem azonosítható kizárólag az egyes ajánlattevők ajánlatának érvényességével vagy érvénytelenségével, mert az eljárás eredménye magában foglalja a valamennyi ajánlattevő ajánlatára vonatkozó összes ajánlatkérői megállapítást és az indokok összességét is. A bíróság kimondja, hogy az összegezés módosítására akkor is sor kerülhet, amennyiben az ajánlatkérő az összegezésében nem jogszerűen közölte a döntését. Fontos megállapítás, hogy az összegezés és annak tartalma kiemelt jelentőséggel bír az eljárás folyamán az ajánlattevő jogorvoslati jogának érvényesülése szempontjából is, valamint az is, hogy a hatályos Kbt. 79. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő az írásbeli összegezését akár több alkalommal is módosíthatja egymás után.

A kiegészítő árindokoláskérés szükségességének kérdése kapcsán a döntés megállapítja, hogy kiegészítő árindokolást csak akkor kell kérnie az ajánlatkérőnek, amennyiben az árindokolás elfogadhatósága kétséges. A 2014/24/EU irányelv 69. cikk (3) bekezdéséből sem vezethető le, hogy kötelező lenne kiegészítő árindokolás kérése olyan esetben, ha az ajánlattevő a már kért dokumentumokat nem csatolta. Ez a rendelkezés csak azt írja elő, hogy az ajánlatkérő szervnek az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján ellenőriznie kell a megadott információkat. Előzőeket támasztják alá a Fővárosi Törvényszék a 103.K.700.288/2019/11. számú ítéletében kifejtettek is, miszerint „az érvénytelenség oka egyértelműen fennállt, amely a felperesnek felróható irathiány miatt következett be. A felperes magatartása miatt került az ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy a rendelkezésre bocsátott iratok alapján, a nem kellő magyarázat és az irathiány okán nem tudott teljeskörűen meggyőződni a megajánlott ár gazdasági észszerűséggel való összeegyeztethetőségről, további információkérésre azonban már nem volt jogszabályi lehetősége.”

Az érvénytelenség okának téves megjelölése kapcsán az ítélet kimondja, hogy „bár nem volt helytálló a jogszabályi hivatkozás az érvénytelenségi ok megjelölésére, az a tartalma alapján helytálló megállapítás, és a tartalmát tekintve pontosította a helyes jogszabályi hivatkozást”. A Fővárosi Törvényszék a 103.K.700.288/2019/11. számú ítéletében is leszögezi: „az érvénytelen ajánlatot benyújtó javára az ajánlatkérő jogcímbeli tévedése előnyként nem szolgálhat”.

(kozbeszerzes.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Hogyan használják valójában a vállalatok a generatív AI-t?

Az elmúlt évben a mesterséges intelligencia területén elért jelentős fejlődések hatással voltak a technológiai ipar értékére. Az AI-alapú modellek és kutatási eredmények publikálása óta az ipar piaci kapitalizációja jelentősen emelkedett, milliárdos értékű részvényesi értéket teremtve. Ugyanakkor a technológiai óriásoknak még mindig küzdeniük kell az AI-alapú szoftverek értékesítésével, amelyek bevételei még mindig alacsonyak.

2024. május 28.

Tipikus hibák a Compliance területén: a whistleblowing – II. rész

Míg az előző cikkben a visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó belső szabályozás írásba foglaltsága, a bejelentések megtételéül szolgáló események érthető megfogalmazása, valamint a bejelentés formájának kérdéseivel foglalkoztunk, a mostani cikkben további kérdéseket szeretnénk feszegetni.

2024. május 27.

Felforgatja a munkaerőpiacot a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI) által érintett ágazatokban ugrásszerűen nőtt a termelékenység, az MI-t használó állások egyre nagyobb számban jelennek meg és akár 25%-os bérprémiumot kínálnak – derül ki a PwC Global AI Jobs Barometer felméréséből, mely 15 ország több mint félmilliárd álláshirdetését elemezte.