Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Törvényszék árindokolásról, érvénytelenségről és az összegezés módosításénak érvényességéről döntött.
A Fővárosi Törvényszék a 103.K.705.977/2021/21. számú ítélete az ajánlatkérő Kbt. 142. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzési és dokumentálási kötelezettségére vonatkozóan tartalmaz fontos megállapításokat, mind a szerződés teljesítése, mind a szerződéstől eltérő teljesítés, mind pedig az ebből eredő igények érvényesítése tekintetében.
Az ítélet rögzíti, hogy az ajánlatkérő dokumentálási kötelezettsége a Kbt. rendszerében értelmezendő. A Kbt. 46. §-a egyfelől egy általános dokumentálási kötelezettséget ró az ajánlatkérőre, továbbá a Kbt. az egyes közbeszerzési cselekményeknél külön szabályokat tartalmaz, vagy éppen dokumentált közbeszerzési cselekményekről rendelkezik (ilyen tételes előírás a szerződés teljesítése körében szabályozott dokumentálási kötelezettség). A dokumentálási kötelezettség alapelvi célok teljesülését szolgálja, így annak sérelme súlyosnak tekintendő. Az, hogy a teljesítés adataiból mit, mikor, miért, milyen terjedelemben indokolt és szükséges dokumentálni, azt az adott közbeszerzési eljárás körülményei határozhatják meg. Minden – az eredeti szerződéses tartalmakhoz képesti – eltérés dokumentálás szempontjából fontos lehet, mert ahhoz jogsértés fűződhet.
A Fővárosi Törvényszék 106.K.703.304/2022/17. számú ítélete az összegezés módosításának jogszerűségével, a kiegészítő árindokoláskérés szükségességével, valamint a Kbt. 73. § szerinti érvénytelenségi jogcím téves megjelölésével kapcsolatban tartalmaz fontos megállapításokat.
Az összegezés módosításának jogszerűsége kapcsán a Törvényszék rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárás eredménye nem azonosítható kizárólag az egyes ajánlattevők ajánlatának érvényességével vagy érvénytelenségével, mert az eljárás eredménye magában foglalja a valamennyi ajánlattevő ajánlatára vonatkozó összes ajánlatkérői megállapítást és az indokok összességét is. A bíróság kimondja, hogy az összegezés módosítására akkor is sor kerülhet, amennyiben az ajánlatkérő az összegezésében nem jogszerűen közölte a döntését. Fontos megállapítás, hogy az összegezés és annak tartalma kiemelt jelentőséggel bír az eljárás folyamán az ajánlattevő jogorvoslati jogának érvényesülése szempontjából is, valamint az is, hogy a hatályos Kbt. 79. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő az írásbeli összegezését akár több alkalommal is módosíthatja egymás után.
A kiegészítő árindokoláskérés szükségességének kérdése kapcsán a döntés megállapítja, hogy kiegészítő árindokolást csak akkor kell kérnie az ajánlatkérőnek, amennyiben az árindokolás elfogadhatósága kétséges. A 2014/24/EU irányelv 69. cikk (3) bekezdéséből sem vezethető le, hogy kötelező lenne kiegészítő árindokolás kérése olyan esetben, ha az ajánlattevő a már kért dokumentumokat nem csatolta. Ez a rendelkezés csak azt írja elő, hogy az ajánlatkérő szervnek az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján ellenőriznie kell a megadott információkat. Előzőeket támasztják alá a Fővárosi Törvényszék a 103.K.700.288/2019/11. számú ítéletében kifejtettek is, miszerint „az érvénytelenség oka egyértelműen fennállt, amely a felperesnek felróható irathiány miatt következett be. A felperes magatartása miatt került az ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy a rendelkezésre bocsátott iratok alapján, a nem kellő magyarázat és az irathiány okán nem tudott teljeskörűen meggyőződni a megajánlott ár gazdasági észszerűséggel való összeegyeztethetőségről, további információkérésre azonban már nem volt jogszabályi lehetősége.”
Az érvénytelenség okának téves megjelölése kapcsán az ítélet kimondja, hogy „bár nem volt helytálló a jogszabályi hivatkozás az érvénytelenségi ok megjelölésére, az a tartalma alapján helytálló megállapítás, és a tartalmát tekintve pontosította a helyes jogszabályi hivatkozást”. A Fővárosi Törvényszék a 103.K.700.288/2019/11. számú ítéletében is leszögezi: „az érvénytelen ajánlatot benyújtó javára az ajánlatkérő jogcímbeli tévedése előnyként nem szolgálhat”.
Szabályozza-e a munka törvénykönyve a munkába való visszatérés jogát, illetve mi történik, ha már nem létezik az adott álláshely? – ezekre a kérdésekre keresi a választ alábbi cikkében a szerző.
A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.
A Randstad 34 ország 27 000 munkavállalóját kérdezte meg arról, hogy mi a fontos számukra a munka világában és mit várnak el munkáltatójuktól. A legfrissebb Workmonitor felmérésből kiderül, hogy a munkavállalói elvárások hogyan írják át a munkaerő-menedzsment ABC-jét: hogyan kell átgondolniuk a cégeknek a munkaerő-menedzsment stratégiájukat annak érdekében, hogy a legkiválóbb tehetségeket magukhoz vonzzák és meg is tudják tartani őket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
