Kúriai vélemény a veszélyhelyzet miatti e-tárgyalásról Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A járvány miatti veszélyhelyzetre tekintettel az online bírósági tárgyalás egyedi szabályait veszi górcső alá a Kúria friss véleménye.

A Kúria 2/2020. (IV. 30.) PK véleményt adott ki a veszélyhelyzet ideje alatt az elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján megtartott tárgyalás feltételeiről. Ebben a bíróságok biztonságos működését célzó videokonferenciás tárgyalás (e-tárgyalás) speciális szabályait elemezte a polgári perek tekintetében.

A vélemény szerint csak akkor tartható e-tárgyalás, ha az ehhez szükséges minden technikai feltétel a bíróság tagjain kívül is valamennyi tárgyalásra idézendő személynél rendelkezésre áll. A feltételeket a bíróságnak hivatalból kell előzetesen vizsgálnia. A feleknek előre és eljárásonként külön be kell jelenteniük az e-mail-címüket, és azt, hogy van-e olyan internet-kapcsolatuk és számítógépük, ami alkalmas a videokonferenciára.

A fél és a jogi képviselője tartózkodhat egy helyiségben az e-tárgyalás alatt. Viszont nem biztos, hogy elfogadható a technikai feltétel megléte, ha a szemben álló felek külön e-mail-címmel rendelkeznek, de a közös lakóhelyükön csak egy alkalmas eszközzel rendelkeznek.

A bíróságok egységesen a Skype for Business nevű programot fogják alkalmazni, mert a szoftver alkalmas a személyazonosításra és a technikai feltételek a bíróságon adottak.

Az e-tárgyalás mellőzhető, ha a technikai feltételek nem állnak fenn, vagy ha bármely, személyes közreműködést igénylő perbeli cselekmény nem valósítható meg.

Érdekes lesz annak a gyakorlata, hogy az e-tárgyalásra a nyilvánosságot a tárgyalás „kitűzött helyszínén” kell a veszélyhelyzeti érintkezés szabályainak betartásával (személyes távolság tartása, védőfelszerelés alkalmazása) biztosítani, ami a bíró jelenléti helyét jelenti. Ezek szerint a hallgatóság nem csatlakozhat be online az e-tárgyalásra, és a bírónak minden esetben a bíróságon kell az e-tárgyalás során jelen lennie, hogy a nyilvánosság szabálya érvényesülhessen. Ilyen esettben otthonról a bíró a vészhelyzet alatt nem fog tudni e-tárgyalást tartani, akkor sem, ha ennek technikai feltételei adottak lennének.

Zárt e-tárgyalást akkor lehet tartani, ha az eljárás résztvevői valamennyien úgy nyilatkoznak, hogy náluk is fennállnak a nyilvánosság kizárásának a feltételei. Bár ezen nyilatkozat valódisága a bíróság által valószínűleg nehezen vagy egyáltalán nem lesz ellenőrizhető.

Az e-tárgyalásról jegyzőkönyv jegyzőkönyvvezető közreműködésével, illetve hangfelvétel útján is készülhet. Bármelyik fél kérelmére, vagy a bíróság rendelkezése alapján az eljárási cselekményről – ha a technikai feltételek rendelkezésre állnak – a képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvételt kell készíteni. Feltételezzük, hogy itt is csak a bíróság részére engedélyezett a felvétel készítése, de a vélemény ennek részleteire már nem tér ki.

Az e-tárgyaláson is lehetséges a felek, tanúszembesítése. Az e-tárgyalás berekesztése után az ítélet kihirdetésére nem kerül sor, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

Érdekes lesz megtapasztalni az e-tárgyalás új intézményét, és elképzelhető, hogy ennek hatékonysága esetén a vészhelyzet megszűnését követően is alkalmazhatóvá válik ez a módszer, hiszen számos esetben komoly idő- és költségmegtakarítást okozhat a felek és a bíróság oldalán egyaránt. Jelentős utazási kiadás, parkolási költség, munkaidő-kiesés szűnhet meg azzal, ha a felek nem feltétlenül lesznek kötelesek egy tárgyalásra személyesen megjelenni, és ez a járulékos, sokszor az eljárásban meg sem jelenő, de a per által generált egyéb költségek csökkenéséhez vezethet.

A cikk szerzője dr. Zalavári György senior partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

---