Lehet a cégemnek páncélszekrénye? Ki végezhet széfszolgáltatást?


Páncélszekrénye bármely vállalkozásnak lehet, ám széfszolgáltatás csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyével végezhető.

Természetesen bármelyik cégnek lehet saját páncélszekrénye, ahol a társaság számára fontos iratokat, értékeket tárolhatja. Erre vonatkozóan, ha a vállalkozás tevékenysége ezt nem indokolja – a pénzmosás elleni küzdelem előírásainak figyelembevételén túl –, semminemű egyéb előírás nem vonatkozik.

Más azonban a helyzet akkor, ha a széfszolgáltatást egy vállalkozás üzletszerűen, harmadik személyek részére szeretné valamilyen vállalkozás nyújtani. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint a jogszerű széfszolgáltatás olyan forintban, devizában vagy valutában nyújtott üzletszerű pénzügyi szolgáltatás, ahol a szolgáltató széfeket tart fenn, és az ügyféllel kötött megállapodás alapján számára – állandóan őrzött helyiségben – széfet bocsát rendelkezésre, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki.

A széfszolgáltatás kizárólag a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiadott engedélyével végezhető.

Az MNB ajánlásában az „állandóan őrzött” fogalom meghatározására (mivel ezt a törvény egyértelműen nem definiálja) javaslatot is megfogalmazott a pénzügyi szervezetek működésének fizikai biztonsági és humán-kockázatkezelési feltételeiről, amelyeket a széfszolgáltatás kapcsán is be kell tartani ahhoz, hogy a hatóság a szükséges engedélyt kiadja.

Az MNB elvárásai között szerepel az is, hogy a széfszolgáltató a biztonságos működés feltételeire vonatkozó elvek alapján meghatározza a biztonsági politikát és stratégiát, és részletes védelmi intézkedéseket felsoroló biztonsági szabályzatot készítsen.

Az MNB egy állásfoglalásában részletesen meghatározta a széfszolgáltatás és az önkiszolgáló raktározás közötti különbséget, amelyet főként abban jelölt meg, hogy önkiszolgáló raktározásnál az ügyfeleket célzó hirdetések jellemzően nem sugallják azt, hogy ez a szolgáltatás a széfszolgáltatással egyenértékű védelmet nyújt, és ugyanolyan szintű biztonsági rendszer védi az értékeket.

Az MNB piacfelügyeleti hatáskörében folyamatosan vizsgálja azokat a vállalkozásokat, magánszemélyeket, amelyek vagy akik az engedélye nélkül végeznek széfszolgáltatást, azaz engedélyhez kötött pénzügyi tevékenységet. Eme eljárásai során jelentős, akár százmillió forintig terjedő piacfelügyeleti bírságot szab ki, ha bebizonyosodik, hogy egy szolgáltató nem rendelkezik a tevékenységhez szükséges engedélyekkel. Az MNB tájékoztatásai szerint az ilyen esetekben a nyomozóhatóságokat is bevonja, és ha bármely korábban már eltiltott gazdasági társaság, magánszemély ismételten megkezdi a jogosulatlan tevékenységet, akkor újabb piacfelügyeleti vizsgálatot is indít e szolgáltatók ellen.

A fentiekre tekintettel mindenki számára, aki széfszolgáltatást szeretne igénybe venni akár vállalkozásra, akár saját maga számára, javasolt, hogy a megfelelő, MNB-engedéllyel rendelkező pénzügyi szolgáltatókkal kössön erre vonatkozó szerződést.

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

2024. április 10.

Randstad: a karrierépítési lehetőségnél fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya a munkahelyválasztásnál

A Randstad 34 ország 27 000 munkavállalóját kérdezte meg arról, hogy mi a fontos számukra a munka világában és mit várnak el munkáltatójuktól. A legfrissebb Workmonitor felmérésből kiderül, hogy a munkavállalói elvárások hogyan írják át a munkaerő-menedzsment ABC-jét: hogyan kell átgondolniuk a cégeknek a munkaerő-menedzsment stratégiájukat annak érdekében, hogy a legkiválóbb tehetségeket magukhoz vonzzák és meg is tudják tartani őket.

2024. április 10.

Due diligence az ESG támogatására

A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.