Lehet-e egy cég végrendeleti örökös?
Ha öröklésről esik szó jellemzően mindenki a törvényes öröklésre gondol, ahol természetes személyek, rokonok örökölnek egymástól. A következő gyakori gondolat a végrendeleti öröklés, ahol már nem csak hozzátartozók, hanem a családon kívüli személyek is örökössé válhatnak.
Végrendeleti öröklésnél nem csak természetes személyek, hanem jogi személyek is lehetnek egy hagyatéki eljárásban öröklésre jogosultak. Ilyen jogi személyek lehetnek az alapítványok, egyesületek, egyházak, de elképzelhető, hogy egy vállalkozás, egy gazdasági társaság kerül ebbe a pozícióba.
A cég értelemszerűen csak végrendeleti úton lehet örökös, ha a végintézkedésben az örökhagyó örökösévé teszi, a törvényes öröklés rendje szerint nem válhat örökössé.
Érdekes kérdés merülhet fel akkor, ha a végrendeletben örökösként meghatározott vállalkozás elnevezése az idő folyamán megváltozott, és már nem a végakaratban megjelölt elnevezést viseli. Természetesen a cég nevének módosítása nem jelenti magának a cég jogi státuszának megváltozását, az új névvel működő cég ugyanaz a jogi személy, így ez nem lehet akadálya az örökössé válásának. Az ilyen esetben felmerülő bizonytalanságot a végrendeletben azzal lehet kiküszöbölni, ha az örökösnevezésben a cég neve mellett az egyéb azonosító adatait is feltünteti a végrendelkező. Ilyen adat lehet a cégjegyzékszám, az adószám, amelyek a cég névmódosítása esetén sem változnak meg.
Bonyolultabb problémát vet fel az az eset, ha az örökösként definiált gazdasági vállalkozás a hagyaték megnyílása előtt több cégre válik szét, vagy részben beolvad egy másik vállalkozásba. Az ilyen esetben különös gondossággal kell a hagyatéki eljárásban lefolytatni annak vizsgálatát, hogy az örökhagyó elképzelése szerint melyik jogutód cég lehet az örökös, vagy az átalakulás során létrejött, illetve megmaradt valamennyi jogi entitást örökösnek kell tekinteni.
Ha a végrendeletben meghatározott cég a hagyaték megnyitásakor már nem létezik, mert jogutód nélkül megszűnt, akkor értelemszerűen kiesik az öröklésből.
Egyes szervezeteket, gondolunk itt elsősorban az alapítványokra, akár végrendelet útján, a megfelelő vagyon rendelésével is létre lehet hozni, és ezek a végrendelkező halálát követően kezdik meg működésüket. Egyéb esetben a cég csak akkor lehet örökös, ha az örökhagyó halálának időpontjában, a hagyaték megnyíltakor már létezik.
A cégek a polgári jog szabályai alapján rendelkeznek jogi személyiséggel, amely szükséges feltétel az örökössé váláshoz. A vállalkozások minden formája, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, és a részvénytársaság is egyaránt örökölhet végrendeleti úton.
A korábbi polgári törvénykönyv hatálya alatt ez nem volt egyértelmű, létezett eltérő jogi értelmezés is, amely bírósági döntésekbe is megjelent. Eme alternatív álláspont azt tartalmazta, hogy a jogi személy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok nem minősülhetnek végrendeleti örökösnek. Ez a korábbi korlátozó rendelkezés a gazdasági vállalkozások között a közkereseti társaságot és a betéti társaságot érintette.
Előfordult olyan, bírósági határozatban rögzített tényállás is, amikor az örökhagyó egy cégnek egy konkrét szervezeti egységét jelölte ki örökösként a végrendeletben, és vita támadt a körül, hogy létezik-e egyáltalán a vállalkozásban ez a külön szervezeti elem. A bírói döntés szerint ilyen esetben maga a cím az örökös, nem csak a végrendeletben kiemelt része a vállalkozásnak. Természetesen itt is elsősorban az örökhagyó akaratát kell figyelembe venni (favor testamenti elve), ezért, ha a szervezeti egység kijelölésének valamilyen meghatározott célja is volt a végrendelkező elképzelése szerint, akkor az örökösnek mindent meg kell tenni azért, hogy ez a szándék megvalósuljon, és a vállalkozás kiemelt részének működését támogassa az örökölt vagyonnal.
