Megbírságolta a SCB TRADE-t a versenyhivatal


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ügy a GVH szerint rámutat a kiskereskedelmi értékesítésben résztvevő szereplők felelősségére is.


A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy az SCB TRADE Kft. jogsértően népszerűsítette a Belly-Fit erjesztett zöld- és puer teában pácolt japán aszalt szilva megnevezésű étrend-kiegészítő termékét, mert a Belly Fit egyes, az egészségre általánosan gyakorolt kedvező hatásával kapcsolatos, a termék összetételére vonatkozó állításai nem felelnek meg az ágazati szabályokban meghatározott reklámozási rendelkezéseknek. A jogsértésért másfél millió forint bírságot szabott ki a GVH – írja honlapján a versenyhatóság.

A GVH úgy ítélte meg, hogy az SCB TRADE Kft. 2013 júniusa és 2015 szeptembere között közzétett egyes reklámjaiban

  • több olyan állítás jelent meg – például a termék egészségre gyakorolt kedvező hatásaival kapcsolatban (elsősorban testsúlycsökkentésre vonatkozóan) –, amelyekből nem derült ki, hogy az adott tulajdonság pontosan melyik összetevő hatásának köszönhető;
  • bizonyítatlanul tette közzé a Belly-Fit összetevőjéről a mennyiségi adatokat, azaz a következőt: „Bifidobacterium longum, Lactobacillus acidophilus (10 milliárd/nap)”. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) ugyanis elvégezte a szükséges méréseket, s nem találta megfelelőnek a baktériumszámra vonatkozó értékelést.

A GVH elfogadta a Rossmann Magyarország Kft. kötelezettségvállalását, így jogsértést nem állapított meg, és bírságot sem szabott ki vele szemben.

A Rossmann vállalásai elsősorban arra vonatkoznak, hogy egyes termékek csak a jóváhagyásával jelenhetnek meg Rossmann-logóval, és kizárólag egyéb lépések megtételét követően (OGYÉI szakvélemény megismerésének birtokában) helyezhetők el a kommunikációs felületeken.

 

A Rossmann vállalása túlmutat a vizsgált kereskedelmi gyakorlaton, így útmutatásul szolgálhat más piaci szereplők számára hasonló kommunikációs tevékenységük alakításakor. Az ügy rámutat a kiskereskedelmi értékesítésben résztvevő szereplők felelősségére (illetve az azzal összefüggő konkrét esetekre) az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos reklámoknál, valamint a korrekt, tisztességes fogyasztói tájékoztatás biztosítása érdekében tehető megfelelési lépésekre.

A GVH az SCB TRADE Kft.-nél a bírság kiszabásakor a kommunikációs eszközök költségeire alapozott.

A GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat egészségügyi problémával érintett, illetve a testtömegükkel elégedetlen fogyasztókat célzott meg, akik az átlagosnál érzékenyebbek az egészségügyi problémájukkal kapcsolatos kereskedelmi közlésekre.

Enyhítő körülményként értékelte a GVH, hogy az SCB Trade Kft.

  • haladéktalanul felhagyott a termék forgalmazásával az NFH laborvizsgálata eredményének megismerésekor,
  • az utolsó darabig visszavonta a terméket a magyar piacról, s
  • viszonteladó partnereit kártalanította azzal, hogy visszavásárolta tőlük a terméket 2015 szeptemberében és októberében.

A GVH ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy étrend-kiegészítő termékek reklámozásakor a vállalkozásoknak szem előtt kell tartaniuk a fogyasztóvédelmi rendelkezések mellett az élelmiszerek reklámozására vonatkozó ágazati jogszabályokat is, amelyek szerint egészségre vonatkozó hatásról szóló állítás csak szűk keretek között, a szigorú európai normáknak megfelelően fogalmazható meg, igazolva a megfelelést az ágazati szabályoknak.

A GVH honlapján olvasható a Fogyasztószerek – Így válasszuk ki a megfelelő „csodaszert”! című tájékoztató, amelyben a fogyasztószerekkel kapcsolatos tudnivalók összegezve találhatók meg, és a fogyasztók útmutatást is kapnak döntésük meghozatalához.


Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 25.

Az egyenlő díjazás és az átlátható bérezés szabályai a 2023/970/ EU irányelv alapján

2023. május 17.-én kihirdetésre került a 2023/970/EU irányelv, amely a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szól. Az irányelv tartalma egyértelműen követi az uniós jogfejlődést, így számos olyan rendelkezést tartalmaz, melyet az Európai Unió Bíróságának (továbbiakban: EuB) gyakorlata az elmúlt években kimunkált. Az irányelvet a tagállamok 2026. június 7-ig kötelesek átültetni, azaz esetünkben a hazai jogalkotás is eddig köteles meghozni az idevonatkozó rendelkezéseket. Az előbbi implementációs határidőtől függetlenül a következetes EuB gyakorlat értelmében a tagállamoknak már most tartózkodniuk kell minden olyan rendelkezés meghozatalától, amely „komolyan veszélyeztetné” az irányelvben foglalt célok elérését. Az irányelv céljai és főbb tartalmi rendelkezéseit a jelen cikkben kerül összefoglalásra.

2023. szeptember 22.

Megkezdődött a szabályozási környezet és az AI terjedésének versenyfutása

Globális elemzés keretében mérte fel a mesterséges intelligencia (AI) nemzetközi megítélését, vállalati alkalmazását, kockázatait és szabályozási környezetét a DLA Piper. Az „AI Governance: balancing policy, compliance and commercial value” című riport eredményei többek között rámutatnak, hogy a vezetők jelentős része, mintegy harmada elsősorban az AI szabályozási környezetét övező bizonytalanság miatt ódzkodik annak széles körű bevezetésétől.

2023. szeptember 22.

Az AI terjedését gátolja a szabályozási környezetét övező bizonytalanság

Globális elemzés keretében mérte fel a mesterséges intelligencia (AI) nemzetközi megítélését, vállalati alkalmazását, kockázatait és szabályozási környezetét a DLA Piper. Az „AI Governance: balancing policy, compliance and commercial value” című riport eredményei többek között rámutatnak, hogy a vezetők jelentős része, mintegy harmada elsősorban az AI szabályozási környezetét övező bizonytalanság miatt ódzkodik annak széles körű bevezetésétől.