Menekültek: nem veszik el a magyarok munkáját


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A KSH friss elemzése szerint a menedékjogi kérelmezők döntő többsége hamar továbbáll.


Hazánk menekültügyben nem tartozik a fő célországok közé, annak ellenére sem, hogy a 2014-ben benyújtott 42 777 menedékjogi kérelem az EU-28 tagállamaiban a népességnagysághoz viszonyítva a legjelentősebb célországok szintjére emeli Magyarországot – írja a KSH a menekültügyi világnap kapcsán kiadott elemzésében.

Magyarország esetében jellemző, hogy a menedékjogi kérelmezők döntő többsége a menekültügyi eljárás lefolytatását be sem várva rövid időn belül elhagyja az országot – olvasható a kiadványban.

Az elemzés megállapítja, hogy Magyarország nem tartozik a menedékkérők célországai közé, hanem sokkal inkább tranzit jelleget tölt be.

A KSH egy másik, az Első és második generációs migránsok munkaerő-piaci helyzete című kiadványában arról ír, hogy az ezredfordulót követő évtized végétől lendületet vett munkavállalási célú migráció jelenleg még alapvetően csak kifelé irányuló folyamat.

A felvételben az első generációs migránsok (azaz a nem Magyarországon születettek) száma 126,3 ezer főnek felelt meg, ebből 33,2  ezren vallották magukat külföldi ország állampolgárának.

A menekültként hazánkba érkezettek száma alatta volt a statisztikailag értékelhetőnek – olvasható a kiadványban.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Így gondolkoznak a vagyonosok a jövőről – egy vagyontervezési felmérés eredményei

A Jalsovszky vagyontervezéssel foglalkozó üzletága, a Jalsovszky Private 2024 nyarán felmérést végzett több, mint 100 ügyfele körében. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett ügyfelek milyen céllal és módon hozták létre vagyonkezelési (különösen bizalmi vagyonkezelési és vagyonkezelő alapítványi) struktúráikat és hogyan gondolják a vagyonkezelésbe átadott, több mint 2,5 milliárd eurónyi vagyont a jövőben működtetni, kezelni. A felmérés pár kifejezetten érdekes eredménnyel és tanulsággal is szolgált.

2024. október 3.

Mi is az a névfoglalás?

Mi történik, ha egy másik vállalkozás tulajdonosainak is eszébe jut a cégalapítást tervezők előre megálmodott cégneve, és azzal korábban megalapítják a saját gazdasági társaságukat? Erről rendelkezik a névfoglalás „intézménye”.

2024. október 1.

Biztonsági és jogi következményei is lehetnek az illegális szoftverhasználatnak

A digitális kor kihívásai között kiemelt helyet foglal el a szoftverek jogtiszta használatának kérdése. A globális trendeknek megfelelően már Magyarországon is jelentős hangsúly helyeződik erre a területre, ugyanis egyre többen ismerik fel, hogy az illegális szoftverhasználat nem kevés kockázattal jár. Nemcsak biztonsági, hanem gyakran jogi problémákat is előidézhet, ami különösen a vállalatok számára okozhat igen komoly kellemetlenségeket.