Miért áldozza fel az Egyesült Királyság az EU-val kötendő kereskedelmi megállapodást az állami támogatások oltárán?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Egyesült Királyság támogatni akarja a technológiai szektort a Brexitet követően, ezért még az EU-val való szabadkereskedelmet is képes feláldozni.

Az Egyesült Királyság kormánya feleannyit – a GDP 0,38% -át – költ a vállalkozások támogatására, mint Franciaország, 0,76% -ot, és nagyjából negyedannyit, mint az 1,51%-ot költő Németország.

A konzervatív kormányok ösztönösen tartózkodtak a magánszférába való beavatkozástól, és inkább a szabadpiaci kapitalizmus támogatták, akkor most miért ragaszkodnak ahhoz, hogy biztosítsák az állami támogatás lehetőséget, ha nem is akarnak vele élni?

Az maradáspárti volt kabinetminiszter a BBC-nek elmondta: „Nincs értelme a Brexit miatti fájdalomnak és problémáknak, ha utána nem költhetjük arra a pénzünket, amire mi akarjuk. Értem, hogy miért áll ki a kormány emellett.”

Milyen szektorokat támogathat a kormány? Bizonyára nem az olyan vezető iparágakat, mint az acélipar, amely így olcsó árukkal áraszthatná el az EU piacait – ez a versenyellenes állami beavatkozásokkal szembeni legnagyobb félelem.

Rohan Silva, David Cameron volt tanácsadója, jelenlegi vállalkozó szerint az új, nem pedig a régi iparágakban van hatalmas jelentősége az állami támogatásnak.

Szerinte 2010-ben a konzervatív kormány bőkezű kormányzati források felajánlásával kívánta előmozdítani a startupokba történő befektetéseket, de az uniós állami támogatási szabályok ezt csak korlátozottan tették lehetővé.

„Nem tudtuk támogatni a vállalatokat, mert szabályozni akartuk, hogy hogyan és meddig növekedhetnek. Ha kilépünk az EU-ból, akkor a lehetőségeinkből a legtöbbet kell kihoznunk” – tette.

Néhányunk számára ez gyanúsan hangozhat, mintha a politikusok előre kiválasztanák a győztest, amire a konzervatív kormányok történelmileg hajlamosak.

Egy másik volt miniszter, David Gauke a BBC Todaynek elmondta: „Amikor a kincstárnál dolgoztam, a legtöbben megkérdőjelezték az állami támogatások ár-érték arányát, ha a politikusok hatalmas mérlegelési mozgásteret kaptak, hogy mely vállalatokat és szektorokat támogatják.

„Rengeteget tehet a kormány a befektetési környezet javítása érdekében az állami támogatások nélkül is.”

Mint Dieter Helm professzor korábban elmondta: „A kormányok nem alkalmasak a győztesek kiválasztására, a vesztesek azonban előszeretettel választanak kormányokat.”

Az USA és Kína példái elég meggyőzőek. Az Egyesült Államokban alapvetés a szabadpiaci kapitalizmus, de a kormány előszeretettel támogatja a feltörekvő technológiákat.

A Defence Advanced Research Projects Agency (Darpa) az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatási és fejlesztési ügynöksége, amely az egér, a GPS és az internet feltalálásában is közreműködött.

A Kisvállalkozások Hivatalának célja „a nemzetgazdaságának szinten tartása és fejlesztése azáltal, hogy lehetővé teszi a kisvállalkozások alapításának és működésének támogatását”. Minden szövetségi államban van irodája, és évente csaknem 1 milliárd dollárt költ a kisvállalkozások támogatására.

Az EU állami támogatási szabályai nem engedik meg, hogy támogassa a pénzügyi gonddal küzdő cégek megmentését – ezek olyan társaságok, amely az elmúlt üzleti években ismétlődően veszteségesek voltak.

A világon szinte minden egyes startup veszteséges az első években: az Amazonnak több mint egy évtizedet kellett dolgoznia ahhoz, hogy profitot termeljen. Az uniós kötöttségektől mentesen az Egyesült Királyság kormánya elősegítheti a brit technológiai óriáscégek létrejöttét.

A Dominic Cummingshoz közeli források szerint ez a terv. De vajon érdemes-e elszalasztani egy kereskedelmi megállapodást az Egyesült Királyság jelenlegi legközelebbi és legnagyobb kereskedelmi partnerével?

Amint Brian Cox professzor tweetelte: „Az Egyesült Királyság biztosan nem tud az Applenek és a Googlenek riválist állítani az állami támogatásokkal? Az Apple annyit ér, mint a teljes FTSE 100 indexben lévő vállalatok együttes értéke. Biztos, hogy fel akarjuk tenni tétnek a meglévő iparunk jövőjét pusztán azért, mert Domnak van egy őrült álma? ”

Vagy ahogy David Gauke volt parlamenti képviselő a a BBC Today műsorában nyilatkozott: „Ez hatalmas hazárdjáték: az eu-s piachoz való jó hozzáférés biztosításának feladása abban a reményben, hogy vannak olyan miniszterek és tisztviselők, akik jól tudják azonosítani az új technológiai lehetőségeket.”

A kormány saját elemzése szerint a megállapodás nélküli Brexit azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság gazdasága 15 év alatt 9% -kal zsugorodik ahhoz képest, mintha továbbra is az EU tagjai maradnának lenne, ezért több százmilliárd font tét.

(bbc.com)

---