Mikor hatályosul a vezető tisztségviselői lemondás?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vezető tisztségviselő lemondása – ha az a társaság működésében nem okoz fennakadást – a társaság tudomására jutásával hatályosul, ahhoz elfogadására nincs szükség.


A tényállás

Az elsőfokú bíróság a 2014. május 15-én kelt végzésével a cég 2014. 04. 17. napján 173. sorszám alatt érkezett változás bejegyzése iránti kérelmét elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy a változásbejegyzési kérelem tárgya igazgatósági tag törlésére irányult, aki a tisztségéről lemondott. A társaság a kérelméhez csupán az igazgatósági tag bejelentését csatolta a lemondásról, azonban ahhoz szükséges a lemondás elfogadása a közgyűlésen vagy az igazgatósági tagok határozata. Önmagában a lemondó nyilatkozat alapján a változásbejegyzési eljárásban a vezető tisztségviselő nem törölhető. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) nem írja elő, hogy az igazgatósági tagokat az alapszabálynak tartalmaznia kellene, azonban jelen esetben az eddigi eljárásoknál az volt a társaság kialakult gyakorlata, hogy minden esetben az alapszabályban rögzítették az igazgatósági tagokat is. Ezért a lemondás elfogadásával kapcsolatos okiratokat, az alapszabály módosítását és az egységes szerkezetű okirat benyújtását is kérte a bíróság hiánypótlási felhívásában. A társaság korábbi gyakorlatára is tekintettel a lemondás elfogadásán túl az elsőfokú bíróság szükségesnek látta az igazgatóság tagjai körében történt változás miatt az alapszabály csatolását a változásokkal. A társaság a hiánypótlási kötelezettségét eltérő álláspontja folytán nem megfelelően teljesítette, ezért a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 46. § (6) bekezdése alapján elutasította, mivel a jogi képviselő érvelését nem fogadta el.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A kézikönyv bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait és a jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is. 

További információ és megrendelés >>

A fellebbezés tartalma

A végzés ellen a társaság fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és a változások bejegyzését. Előadta, hogy a vezető tisztségviselő lemondása egyoldalú címzett jognyilatkozat, amelyet a társaságnak nem kell elfogadnia. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság EBH2002. 660. és a BH1994. 686., valamint a Fővárosi Ítélőtábla BDT2010. 2303. alatt közzétett eseti döntéseire, továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 44 973/2008/2. döntésére. Utalt arra, hogy a létesítő okirat szerint a társaságnál legalább három és legfeljebb tizenegy tagból áll az igazgatóság, így B. Gergely Szabolcs lemondásával is megfelelő taglétszámú az igazgatóság. Bejelentette, hogy B. Gergely Szabolcs az öttagú igazgatóság egyik tagjaként 2014. február 18-án adta át a lemondást tartalmazó okiratot az igazgatóság elnökének, így a lemondása hatályosult.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapításai

A fellebbezés megalapozott.

A Gt. 31. § (1) bekezdésének d) pontja alapján lemondással megszűnik a vezető tisztségviselő jogviszonya. A (2) bekezdés szerint a vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, ha azonban a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított 60 napon belül válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról e határidő elteltét megelőzően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

A Gt. 12. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a társasági szerződésben meg kell határozni a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve – ha a társaságnál működik felügyelő bizottság, illetve könyvvizsgáló – az első felügyeleti bizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét), továbbá jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát). A létesítő okiratnak tehát csak alapításkor kötelező tartalmi eleme a vezető tisztségviselő megjelölése, a későbbiekben ez a cégadat – adott esetben – már csak a legfőbb szerv határozatában jelenik meg.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

Ha a lemondás nem érinti a gazdasági társaság működőképességét, a lemondás a közléssel azonnal hatályossá válik, a lemondott vezető tisztségviselőnek a vezető tisztségviselése a címzettnek a lemondásról való tudomásszerzésével megszűnik, nincs szükség a lemondás társaság legfőbb szerve által történő elfogadására. Az igazgatósági tag lemondása esetén a vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése nem a legfőbb szerv határozatán alapul, és a lemondás a fentiek szerint nem teszi szükségessé a létesítő okirat módosítását, ebből eredően nem kell a változásbejegyzési kérelemhez csatolni a legfőbb szerv határozatát a lemondás elfogadásáról, a létesítő okirat módosítását és a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt hatályosított szövegét.

Az elsőfokú bíróság előbbi hiányokra alapított változásbejegyzési kérelmet elutasító végzése megalapozatlan, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és elrendelte a változások bejegyzését a változásbejegyzési kérelemben foglaltakkal egyező tartalommal, amelynek cégjegyzékben való foganatosítására felhívta az elsőfokú bíróságot.

Az ismertetett döntés (Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 47 040/2014/3.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2014/10. számában 163. szám alatt jelent meg.

A tényállás

Az elsőfokú bíróság a 2014. május 15-én kelt végzésével a cég 2014. 04. 17. napján 173. sorszám alatt érkezett változás bejegyzése iránti kérelmét elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy a változásbejegyzési kérelem tárgya igazgatósági tag törlésére irányult, aki a tisztségéről lemondott. A társaság a kérelméhez csupán az igazgatósági tag bejelentését csatolta a lemondásról, azonban ahhoz szükséges a lemondás elfogadása a közgyűlésen vagy az igazgatósági tagok határozata. Önmagában a lemondó nyilatkozat alapján a változásbejegyzési eljárásban a vezető tisztségviselő nem törölhető. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) nem írja elő, hogy az igazgatósági tagokat az alapszabálynak tartalmaznia kellene, azonban jelen esetben az eddigi eljárásoknál az volt a társaság kialakult gyakorlata, hogy minden esetben az alapszabályban rögzítették az igazgatósági tagokat is. Ezért a lemondás elfogadásával kapcsolatos okiratokat, az alapszabály módosítását és az egységes szerkezetű okirat benyújtását is kérte a bíróság hiánypótlási felhívásában. A társaság korábbi gyakorlatára is tekintettel a lemondás elfogadásán túl az elsőfokú bíróság szükségesnek látta az igazgatóság tagjai körében történt változás miatt az alapszabály csatolását a változásokkal. A társaság a hiánypótlási kötelezettségét eltérő álláspontja folytán nem megfelelően teljesítette, ezért a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 46. § (6) bekezdése alapján elutasította, mivel a jogi képviselő érvelését nem fogadta el.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A kézikönyv bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait és a jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is. 

További információ és megrendelés >>

A fellebbezés tartalma

A végzés ellen a társaság fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és a változások bejegyzését. Előadta, hogy a vezető tisztségviselő lemondása egyoldalú címzett jognyilatkozat, amelyet a társaságnak nem kell elfogadnia. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság EBH2002. 660. és a BH1994. 686., valamint a Fővárosi Ítélőtábla BDT2010. 2303. alatt közzétett eseti döntéseire, továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 44 973/2008/2. döntésére. Utalt arra, hogy a létesítő okirat szerint a társaságnál legalább három és legfeljebb tizenegy tagból áll az igazgatóság, így B. Gergely Szabolcs lemondásával is megfelelő taglétszámú az igazgatóság. Bejelentette, hogy B. Gergely Szabolcs az öttagú igazgatóság egyik tagjaként 2014. február 18-án adta át a lemondást tartalmazó okiratot az igazgatóság elnökének, így a lemondása hatályosult.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapításai

A fellebbezés megalapozott.

A Gt. 31. § (1) bekezdésének d) pontja alapján lemondással megszűnik a vezető tisztségviselő jogviszonya. A (2) bekezdés szerint a vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, ha azonban a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított 60 napon belül válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról e határidő elteltét megelőzően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

A Gt. 12. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a társasági szerződésben meg kell határozni a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve – ha a társaságnál működik felügyelő bizottság, illetve könyvvizsgáló – az első felügyeleti bizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét), továbbá jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát). A létesítő okiratnak tehát csak alapításkor kötelező tartalmi eleme a vezető tisztségviselő megjelölése, a későbbiekben ez a cégadat – adott esetben – már csak a legfőbb szerv határozatában jelenik meg.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

Ha a lemondás nem érinti a gazdasági társaság működőképességét, a lemondás a közléssel azonnal hatályossá válik, a lemondott vezető tisztségviselőnek a vezető tisztségviselése a címzettnek a lemondásról való tudomásszerzésével megszűnik, nincs szükség a lemondás társaság legfőbb szerve által történő elfogadására. Az igazgatósági tag lemondása esetén a vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése nem a legfőbb szerv határozatán alapul, és a lemondás a fentiek szerint nem teszi szükségessé a létesítő okirat módosítását, ebből eredően nem kell a változásbejegyzési kérelemhez csatolni a legfőbb szerv határozatát a lemondás elfogadásáról, a létesítő okirat módosítását és a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt hatályosított szövegét.

Az elsőfokú bíróság előbbi hiányokra alapított változásbejegyzési kérelmet elutasító végzése megalapozatlan, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és elrendelte a változások bejegyzését a változásbejegyzési kérelemben foglaltakkal egyező tartalommal, amelynek cégjegyzékben való foganatosítására felhívta az elsőfokú bíróságot.

Az ismertetett döntés (Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 47 040/2014/3.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2014/10. számában 163. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

Biztonsági és jogi következményei is lehetnek az illegális szoftverhasználatnak

A digitális kor kihívásai között kiemelt helyet foglal el a szoftverek jogtiszta használatának kérdése. A globális trendeknek megfelelően már Magyarországon is jelentős hangsúly helyeződik erre a területre, ugyanis egyre többen ismerik fel, hogy az illegális szoftverhasználat nem kevés kockázattal jár. Nemcsak biztonsági, hanem gyakran jogi problémákat is előidézhet, ami különösen a vállalatok számára okozhat igen komoly kellemetlenségeket.

2024. október 1.

Közös megegyezés – végkielégítés vagy búcsúpénz?

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.

2024. szeptember 30.

Duna House: a fővárosban az első lakások átlagára 44 millió forint

Az otthonteremtési támogatások, a csökkenő lakáshitelkamatok és a gazdasági helyzet javulása valódi fellendülést hozott idén a magyarországi ingatlanpiacon, ahol 100 eladott lakásból Budapesten 23-ra, a vidéki területeken 26-ra első otthonukat szerző vevők kötnek szerződést, mindez 1, illetve 2 százalékos növekedés 2023-hoz képest – közölte a Duna House saját adatai alapján.