Munkavédelem: hiányosságok az egészségügyben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ellenőrzött munkáltatók 34%-a egyáltalán nem értékelte az éles vagy hegyes munkaeszközök használatából származó kockázatokat – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának jelentésében.

Az egészségügy területén dolgozó munkavállalóknál nagy számban fordulnak elő tű vagy más éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések – olvasható a jelentésben. E sérülések aggodalomra adnak okot, mivel a munkavállaló a sérülés során a vér útján terjedő betegségeknek több mint 20 fajtájával fertőződhet meg.

Az egészségügyben foglalkoztatott munkavállalók munkavégzésük során fokozottan ki vannak téve a vérrel, testváladékokkal történő fertőzés veszélyének. Leggyakrabban a Hepatitis B (HBV), Hepatitis C (HCV) és a Humán Immundeficiencia Vírus (HIV) okozta fertőzés kockázatával kell számolni.

Az eljáró felügyelők a célvizsgálat során munkavédelmi bírság kiszabását megalapozó szabálytalanságot, a munkavállalók egészségét és testi épségét súlyosan veszélyeztető munkakörülmények közötti foglalkoztatást nem tártak fel.

Az ellenőrzött munkáltatók 34%-a egyáltalán nem, 19%-a nem teljes körűen értékelte az éles vagy hegyes munkaeszközök használatából származó kockázatokat.

A nem teljes körű kockázatértékelésből gyakran még a legfontosabb tartalmi elemek is hiányoztak, pl. a dokumentum nem tartalmazta az 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet (továbbiakban: EMMI rendelet) hatálya alá tartozó éles vagy hegyes eszközök felsorolását. Ez a hiányosság a munkáltatók 29%-át érintette.

A vizsgált kockázatértékelési dokumentumok 22%-ában nem volt behatárolt, illetve meghatározott a kockázatnak kitett munkavállalók köre.

Az ellenőrzött egészségügyi intézmények 56%-ánál biztonságosabb orvosi eszközök alkalmazására volt lehetőség (pl. zárt vérvételi rendszer, visszahúzódó injekciós tűk, biztonsági kanülök).

Az EMMI rendelet 6. § (2) bekezdés c) pontja előírja, hogy belső szabályzatban kell meghatározni az érintett munkavállalók tájékoztatására, képzésére, a védőeszközök használatára, az éles vagy hegyes eszközök használatából adódó esetleges sérülések, fertőzések megelőzésére – ideértve a szükségessé váló védőoltás biztosítását is – szolgáló munkáltatói rendelkezéseket, ennek ellenére a munkáltatók 20%-a nem készített ilyen szabályozási dokumentumot.

Összesen 240 fő munkavállaló esetében (0,77%) nem történt meg – az éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések és fertőzések kockázatával járó tevékenységek tekintetében – a foglalkoztatás feltételeként a szükséges védőoltások felajánlása. Azokon a munkahelyeken, ahol a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa nem vett részt a biológiai kockázatbecslésben és az ez alapján meghatározásra kerülő védőoltási szabályozásban, ott a védőoltások juttatását gyakran a jogszabályi előírásokkal ellentétes „szokásrend” alakította, ezért előfordultak mulasztások.

---