Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kánikula idején a vekker reggeli csörgésekor gyakran gondolunk arra, de jó lenne, ha nem kellene kitenni a lábunkat otthonról. A munkába járás idejét átaludhatnánk még, lenne valaki a gyerekek mellett, és kényelmesen tudnánk dolgozni a nappali sarkából is. A rugalmasabb, a nyári szünidőben a munkahelyi és családi kötelezettségeket jobban összehangoló otthoni munkavégzést a munkáltatónak is érdeke lehet engedélyezni. Tekintsük át, mivel jár, ha a munkavállaló átmenetileg otthonról dolgozik!
Korábban már írtunk a munkáltató szervezetétől elkülönült helyen történő munkavégzés klasszikus eseteiről, a távmunkáról és a bedolgozói munkaviszonyról. Ezúttal azonban azokkal az esetekkel foglalkozunk, amikor az egyébként a munkáltató által meghatározott helyen dolgozó munkavállaló kivételesen, átmenetileg kap lehetőséget az otthoni munkavégzésre. Munkajogi szempontból ilyenkor a felek közös akarattal, egy bizonyos időtartamra módosítják a munkaszerződés szerinti munkahelyet. Ha ez az időszak lejár, a munkavállaló újra az eredeti munkahelyén köteles megjelenni.
Ma már a munkaszerződésnek nem kötelező tartalmi eleme a munkahely megjelölése. Külön kikötés hiányában azt a helyet kell munkahelynek tekinteni, ahol a munkavállaló szokás szerint végzi a munkáját. Átmeneti otthoni munkavégzés esetén akkor is módosítani kell a munkaszerződést, ha az kifejezetten nem tartalmazza a munkahelyet, hiszen éppen ez a „szokásos” hely változik meg. A munkaszerződés módosítását írásba kell foglalni. Ez azért is célszerű, hogy később se legyen vita arról, pontosan hol kellett dolgoznia a munkavállalónak, és meddig tart az otthoni munkavégzés időszaka. Az írásba foglalás elmaradása egyébként nem vitatható, ha a felek akaratának megfelelő helyzet megvalósul, azaz a munkavállaló otthonról kezd dolgozni, és ezt a munkáltató tudomásul veszi.
Az otthonról dolgozó munkavállaló ellenőrzése jóval nehezebb, ezért szükségszerűen nagyobb önállósággal jár. Tipikus az otthoni munkához kapcsolódó kötetlen munkarend, azaz a munkavállaló határozhatja meg, hogy mikor teljesíti napi és heti munkaidejét. A kötetlen munkarendet írásban kell engedélyezni, előnye, hogy mellette nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni. Ettől még a munkáltató természetesen számon kérheti, hogy az előírt feladatokat teljesítette-e a munkavállaló.
A munkavégzéshez szükséges eszközöket a munkáltató köteles biztosítani az otthoni munkavégzéshez is, a felek azonban eltérően is megállapodhatnak. A munkavégzési hely módosításakor célszerű azt is meghatározni, hogy az otthoni munkavégzés ideje alatt a munkavállaló milyen munkaeszközökről köteles maga gondoskodni (pl. számítógép, szkenner, internet csatlakozás stb.). Az otthonról dolgozás esetén is köteles azonban a munkáltató a munkavégzés során felmerülő költségek megtérítésére (pl. telefonszámla). E költségeket is érdemes előre, a megállapodásban rögzíteni. A költségek oldaláról az otthoni munka egyik fő vonzereje a munkáltató számára, hogy így megtakaríthatja az egyébként kötelezően fizetendő munkába járási költségtérítést.
Bár a munkavégzés a munkavállaló által biztosított helyen – és esetleg eszközökkel – történik, a munkáltató ebben az esetben is köteles az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményeket biztosítani. Így a munkavédelmi törvény előírja, hogy a munkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen és eszközökkel folytatható. Az előzetes ellenőrzés jelentőségét az adja, hogy az új munka törvénykönyve szerint a munkáltató kárfelelősségének szabályai az otthoni munkavégzésre is ugyanúgy alkalmazandóak. Ha tehát otthonában, munkavégzés közben éri baleset a munkavállalót, azért a munkáltató objektív felelősséggel tartozik. Ugyanakkor, a munkáltató szervezetétől elkülönült helyen történő munkavégzésnél nagyobb eséllyel merülhet fel a munkáltató (részbeni) mentesülése, például azon az alapon, hogy a kár nem volt előrelátható, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
Az otthoni munkavégzés – legyen akár csak ideiglenes – a felek kölcsönös bizalmán alapul, hiszen erre az időre jóval lazábbá válik a felek kapcsolata. Különösen hangsúlyos ebben az esetben az általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettség. Az otthoni munkavégzés akkor lehet mindkét fél számára előnyös, rugalmas megoldás a nyári időszakban, ha a kapcsolattartás a fizikai távolság ellenére is zökkenőmentes marad.
Opus Simplex – Egyszerűen a munkajogról
Az Opus Simplex a munkajog szakértője.
Ha elakadt a mindennapi munkaügyi ügyintézésben, ha szakmai megerősítésre van szüksége, vagy kíváncsi, van-e célszerűbb megoldás, forduljon hozzánk!
