Nem mindig kell vizsgálni az okszerűséget


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elvi jelentőségű döntést hozott a Kúria:  a kötelezettségszegéssel indokolt azonnali hatályú felmentésnél az okszerűség vizsgálata szükségtelen, a tényállási elemek egyenkénti és együttes vizsgálata elegendő.


A felperes 2007. szeptember 1-jétől határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában általános iskolai tanárként – olvasható a jogeset a Kúria honlapján. Az alperes 2012. október 16-án kelt intézkedésével rendkívüli felmentéssel megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, amit azzal indokolt, hogy a közalkalmazott a  munkáltató utasítása ellenére  nem jelent meg az iskolai sportnapon, és távolléte okát előzetesen nem jelezte.  

A felperes az intézkedést sérelmezve keresetet nyújtott be és arra hivatkozott, hogy az azonnali hatályú felmentés oka nem volt valós és okszerű. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság  ítéletével a felperes keresetét elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék  részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította, hogy az alperes rendkívüli felmentéssel jogellenesen szüntette meg a felperes jogviszonyát.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az  elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Megállapította, hogy a felperes köteles lett volna munkanapon a munkahelyén munkavégzés céljából megjelenni és a munkáltatója utasítása alapján munkát végezni. Mivel ennek kellő indok nélkül nem tett eleget a közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, jelentős mértékben megszegte. Kellő alap nélkül állapította meg a másodfokú bíróság azt, hogy a felperes a tanulmányai folytatására, illetve az egyetemi konzultációjára hivatkozva elfogadható okát adta a távollétének. Az Mt. 55. § (1) bekezdése határozza meg, hogy mely esetben mentesül a közalkalmazott a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, a bíróság által felhozott indok azonban nem minősül ilyen oknak.

Az azonnali hatályú felmentésnek nem feltétele az, hogy a közalkalmazott kötelezettségszegő magatartása joghátrányt eredményezzen, így nem értékelhető a felperes javára az a körülmény, hogy a sportnap fennakadás és probléma nélkül zajlott le.

Az a körülmény, hogy az alperes támogatta a felperest abban, hogy az általa önként vállalt mesterképzésben részt vehessen és ezért kötelező tanórákat a pénteki napra nem írt elő számára nem mentesítette a közalkalmazottat azon kötelezettség alól, hogy a munkatervben rögzített időpontokban megjelenjen a munkahelyén, és a konzultáció időpontját a munkahelyi elfoglaltságára figyelemmel szervezze meg.

A terjedelmes iratanyag alapján a Kúria az alábbi elvi kérdésben döntött:

– A Kjt. 25. § (2) bekezdés ga) pontja alapján rendkívüli felmentésre az adott időszakban hatályos jogszabályi rendelkezés szerint akkor kerülhetett sor, ha az Mt. 78. §-a szerinti feltételek fennálltak. Az Mt. 78. § (1) bekezdése a) pontja alapján azonnali hatályú felmentéssel akkor volt megszüntethető a jogviszony, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben szegte meg. 

Munkajog Navigátor

200 folyamatábra, jogszabályi háttér, bírói gyakorlat, kommentárok, iratminták.

A Munkajog Navigátor lépésről lépésre vezeti végig a folyamatokon, mintha egy munkajogi tanácsadó ülne Ön mellett.

Próbálja ki ingyenes demó verziónkat >>

Az azonnali hatályú felmentés feltételeinek külön-külön és együttesen is fenn kellett állnia, ezek meglétét a bíróságnak vizsgálnia kellett. Önmagában az okszerűség vizsgálata a felmentésnél értékelhető, míg az azonnali hatályú felmentésnél ezen elemek teljessége jelenti az okszerűséget.

Az Mt. 78. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségszegéssel indokolt azonnali hatályú felmentésnél az okszerűség vizsgálata szükségtelen, a tényállási elemek egyenkénti és együttes vizsgálata teszi lehetővé a jognyilatkozat jogszerűsége vagy jogellenessége megállapítását.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 30.

Duna House: a fővárosban az első lakások átlagára 44 millió forint

Az otthonteremtési támogatások, a csökkenő lakáshitelkamatok és a gazdasági helyzet javulása valódi fellendülést hozott idén a magyarországi ingatlanpiacon, ahol 100 eladott lakásból Budapesten 23-ra, a vidéki területeken 26-ra első otthonukat szerző vevők kötnek szerződést, mindez 1, illetve 2 százalékos növekedés 2023-hoz képest – közölte a Duna House saját adatai alapján.

2024. szeptember 30.

Az ESG-kockázatok mérését javasolja az MNB a bankoknak

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki, amelynek alapján a hitelező pénzügyi szervezeteknek hitelnyújtás előtt kérdőívben kell felmérni a kölcsönt igénylő vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kockázatait, mivel kockázatkezelési folyamataikban ezeket is figyelembe kell majd venniük. A felügyeleti elvárást 2025 júliusától az 500 millió forintot meghaladó céges hitelkihelyezések esetében kell alkalmazni, majd a következő években fokozatosan egyre alacsonyabb szerződéses összegeknél is – jelentette be hétfői közleményében a jegybank.