Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elhunyt munkavállaló után maradhatnak kifizetetlen járandóságok, de akár kötelezettségek is. Kérdésként felmerülhet bennünk, hogy ilyen esetben mi a teendő, illetve mik azok a tételek, amelyek átszállnak az örökösökre, és mik azok, amik a halállal érvényüket veszítik.
Egy munkaviszony sokféle módon szűnhet meg, azonban nincs szörnyűbb befejezése, mint a dolgozó hirtelen halála. Ilyenkor jogi kérdések is egyértelműen felvetődhetnek, hiszen a halál nem csak hónap utolsó napján következhet be, így maradhatnak a munkavállaló után kifizetetlen járandóságok, de akár kötelezettségek is. Kérdésként felmerülhet bennünk, hogy ilyen esetben mi a teendő, illetve mik azok a tételek, amelyek átszállnak az örökösökre, és mik azok amik a halállal érvényüket veszítik.
A munkaviszony a munkavállaló halálával tehát megszűnik a halál bekövetkezése napján. Ez következik egyébként abból a rendelkezésből is, miszerint a munkavállaló köteles munkáját személyesen ellátni. Ennél fogva az örökös nem érvényesítheti azon igényeket, amelyek a munkavállaló személyéhez kötődtek, mivel ezen jogok és kötelezettségek nem szállnak át a dolgozó örököseire.
Azonban ez a tény nem zárja ki azt, hogy a vagyoni természetű jogok és kötelezettségek átszálljanak az örökösökre. Vagyis a munkavállaló halála esetén a munkaviszonyból származó anyagi követeléseket az örökös érvényesítheti.
Így például a munkáért járó díjazás megilletheti, azonban a munkáltató dolgozóval szembeni kárigénye terhelheti az örökösöket.
Fontos tudni azonban, hogy az örökösi pozíciót igazolni kell, amelyet hagyatékátadó végzéssel és öröklési bizonyítvánnyal lehet megtenni. Ez azért lényeges, mivel a munkáltató csak a tényleges örökösöknek fizetheti meg a járandóságokat, amely nem minden esetben esik egybe azokkal a személyekkel, akik a kifizetést követelik.
1. Munkabér és egyéb járandóság
Amennyiben a munkaviszony megszűnését, vagyis a dolgozó halálát megelőzően esedékessé vált, de még kifizetetlen munkabér igény áll fenn, akkor a munkáltatónak kötelessége az örökösöknek azt megfizetni.
A munkaviszonyból eredő anyagi természetű követelések, mint a munkavállaló haláláig járó munkabér és az egyéb járandóságok tehát az örökösöket illetik meg. Fontos, hogy a munkabért nem lehet az adott hónap teljes egészére követelni, kizárólag a halál napjáig jár, ugyanis a munkaviszony mindenképp a dolgozó halálának napján szűnik meg, még akkor is, ha erről a munkáltató csak később szerez tudomást. Ezt pedig a halotti anyakönyvi kivonattal lehet igazolni.
2. Szabadság
Az Európai Unió Bírósága 2014- es ítéletében kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes az olyan nemzeti jogszabály és gyakorlat, amely a munkavállaló halála esetén kizárja a ki nem vett fizetett éves szabadság pénzbeli megváltását. Tehát a munkavállaló halálával nem szűnik meg a fizetett éves szabadsághoz való joga, az örökösök így szintén igényt tarthatnak a bent maradt valamennyi szabadság pénzben kifejezett összegére.
Munkajogi Klub Online Extra |
|---|
|
+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre
|
3. Végkielégítés
A Munka törvénykönyve szerint a végkielégítésre jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony, a felmondás közlésének időpontjában a törvényben meghatározott időtartamban fennálljon. A jogosultság megállapításánál pedig a megszüntető jognyilatkozat közlése és nem a munkaviszony utolsó napja az irányadó. Ebből kiindulva amennyiben a munkavállaló halála a végkielégítés kifizetése előtt, de már a felmondás közlését követően következik be, akkor az örökösök jogosan tarthatnak igényt a végkielégítés összegének megfizetésére, mivel ez a munkavállaló vagyonában már aktívaként jelenik meg a halál napján, hasonlóan a kifizetetlen, de már ledolgozott munkabérhez.
4. Jogellenes megszüntetés miatti kárigény
Amennyiben a munkáltató vélhetően jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, azonban a munkavállaló a per megindítása előtt elhalálozik, akkor az örökösök nem szereznek jogosultságot perben érvényesíteni azzal járó követeléseiket, mivel a munkaviszony megszüntetés jogellenessége és a személyiségi jogok megsértése okán kizárólag a dolgozó személyét illeti meg a perindítás lehetősége.
5. Ha per közben hal meg
Azonban más a helyzet akkor, ha már a per folytatása közben történik a haláleset, de itt is el kell különíteni azt az esetet, amikor a dolgozó vagyoni igényt nem érvényesített a munkáltatóval szemben, mivel ekkor az örökösök szintén nem válnak jogosulttá arra.
Az örökösök tehát csak akkor léphetnek a perben a dolgozó helyébe halála után, amennyiben annak tárgya vagyoni igények érvényesítése, vagyis az örökség tárgyát képező anyagi követelések.
| Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
|---|
|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet. |
6. Tartozások
A munkavállalónak lehetnek azonban tartozásai is a munkáltató felé, például munkáltatói kölcsön, vagy akár nagyobb értékű munkabér előleg formájában. Ezek a tartozások az örökösök oldalán szintén megjelennek, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a munkáltató követelheti vissza azokat. Tehát az örökösöknek meg kell fizetniük a dolgozó halálát követően fennmaradó tartozásokat, azonban az örökség értékéig tartoznak csak felelősséggel érte.
7. Amikor a dolgozó károkozással összefüggésben halt meg
Külön szabályok vonatkoznak arra a hozzátartozói kárigényre, amikor a dolgozó a károkozással összefüggésben halt meg.Ebben az esetben saját jogon is érvényesíthet követeléseket az örökös a munkáltatóval szemben.
Az Mt. 171.§- a alapján egyrészt a munkavállaló halála esetén a munkáltatói kártérítési felelősség körében hozzátartozója igényelheti a károkozással kapcsolatban felmerült kárának és indokolt költségeinek megtérítését, másrészt az eltartott hozzátartozó az egyéb kárain túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének – a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.
