Reklámadó – volt is, lesz is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság két szervezeti egysége is vizsgálta a magyarországi reklámadót, szükség volt a jogszabályi előírásainkon módosítani.  Nemrég látott napvilágot a jelenleg kihirdetésre váró törvényjavaslat, mely „a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon” elvet követi. A módosítás célja, hogy a reklámadó uniós jogi aggályok nélkül fennmaradhasson, miközben az államháztartási bevételek se csorbuljanak. Ez egyetlen dolgot jelent az adózók számára: egyre többen lesznek kötelezettek. Jelen cikkünkben a reklámadó változásait tekintjük át részletesen.


Reklám közzétételének megrendelése esetén – mely talán a legtöbb adózót érintheti – fontos változás, hogy az adó mértéke 20%-ról 5%-ra fog mérséklődni. Az új mértéket a kihirdetés napját követő 31. naptól lehet majd alkalmazni.

Az idei évi változásoknak köszönhetően a reklám közzétételének megrendelőjének nyilatkozat hiányában további két lehetősége is van arra, hogy mentesüljön a reklámadó fizetési kötelezettség alól. Az egyik, ha hitelt éremlő módon (például tértivevénnyel, olvasási nyugtával stb.) igazolni tudja, hogy a közzétevőtől kérte a nyilatkozat kiadását, de azt a számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg, és ezt a tényt, a megrendelő kötetlen formában bejelenti az állami adóhatósághoz. A másik mentesülési lehetőség, ha a reklám közzétevője a megrendelés időpontjában szerepel az adóhatóság honlapján közzétett nyilvántartásban. Ha egyik lehetőséggel sem tud élni, abban az esetben köteles a megrendelő a reklám közzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része után reklámadót fizetni.

A megrendelő adózásához kapcsolódik a módosító törvény társasági adót érintő része. E tekintetben pozitív változás, hogy kizárólag abban az esetben lesz köteles az adózó növelnie a társasági adó alapját, ha reklám közzététel megrendelésével kapcsolatos költségei éves szinten a 30 millió forintot meghaladják, és nem rendelkezik a szükséges nyilatkozattal. Ez a szabály a törvényjavaslat hatályba lépése napját követő naptól fog élni és akár 2014. augusztus 15-ig visszamenőleg is alkalmazható lesz.

Fontos megjegyezni, hogy 2015 óta reklám közzétételének megrendelése esetén, ha az adózó nem kap a közzétevőtől nyilatkozatot, akkor a fentiekben bemutatott lehetőségek a társasági adó kötelezettség alóli mentesülést is biztosítják. A módosító törvény azonban nem terjed ki ezen két lehetőségre – lévén ezek múltbeli visszamenőleges alkalmazása gyakorlati problémákba is ütközne – így a 2014. adóév kapcsán egyedül a nyilatkozat léte, vagy a fenti értékhatár mentesíthet a társasági adóalap növelés alól. Az idei évben azonos értékhatár vagy az ismertetett három opciók egyike is képes „felmenteni” a reklámot megrendelőt a társasági adóalapjának növelése alól.

Mivel az új jogszabály nem kerül kihirdetésre a társasági adóbevallás benyújtásának határidejéig, így a 2014. évre vonatkozó kedvezőbb szabállyal valószínűleg kizárólag önellenőrzés keretében tudnak majd az adózók élni.

Reklám közzététele, illetve a saját célú reklámok esetében is fontos változást ígér a törvényjavaslat. A rossz hír, hogy a 0% kulcsú adóalap értékhatára 500 millió forintról 100 millió forintra mérséklődik, majd e fölött 5,3% lesz az adó mértéke, így várhatóan többen számolhatnak adófizetési kötelezettséggel, illetve sokan magasabb adóteherrel nézhetnek szembe. A jó hír viszont az 5 milliárd forintot meghaladó adóalappal bíróknak, hogy az egykulcsos adónak köszönhetően, ők csökkenő adótehernek örülhetnek.

Ezen új adómértékek szintén a kihirdetés napját követő 31. naptól alkalmazandóak, viszont lehetőség van azokat visszamenőlegesen, akár már 2014. augusztus 15-étől is alkalmazni. Aki számára tehát az új szabályok kedvezőbbek, azoknak lehetőségük lesz azokat a reklámadó hatályba lépésének napjáig visszamenőlegesen alkalmazni, akiknek viszont kedvezőtlenebb – például akik az alacsonyabb adóalap sávhatár miatt adófizetési kötelezettséggel fognak szembe nézni – nekik elegendő a kihirdetés napját követő 31. naptól e szerint számítaniuk az adójukat.

Reklám közzététele, illetve a saját célú reklám esetén a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap összeszámítási szabályok is enyhülnek. A törvény módosításának értelmében kizárólag akkor lesz szükséges az összeszámítást elvégezni, ha a reklámot közzétevők közti kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követően szétválás miatt jött létre. A módosítás célja a reklámadót ily módon elkerülni igyekvő vállalkozások megadóztatása. Ez a szabály az adómérték változásával együtt lép életbe és szintén akár visszamenőleges hatállyal is alkalmazható lesz.

Összefoglalóan leszögezhető, hogy sokak örülnek, talán még többen pedig bosszankodnak a megszavazott változások miatt, de egy biztos: reklámadó volt, van és lesz.

 A cikk szerzője az UCMS Group Hungary (Molnár Anett).


Kapcsolódó cikkek

2024. április 23.

A jegybank felméri a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A kriptopiaci szereplők, így a kriptoeszköz-szolgáltatók szabályozott keretek között történő engedélyezéséről és felügyeléséről szóló uniós és magyarországi jogszabályok elfogadásával párhuzamosan a jegybank felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni a piacon – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

2024. április 19.

Jogi tudatosság a profit érdekében

Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.