Robotügyvédek? Lassan a testtel!

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Robotok vehetik át az ügyvédek helyét? Automatizálható-e egy tárgyalás vagy a szerződésírás? A mesterséges intelligencia fejlődésének jogászokat érintő kérdéseiről a New York Times közölt cikket az év első napjaiban.

A jogászokat sokszor írják le a leggyengébb láncszemként a magas képzettséget igénylő fehér-galléros dolgozók helyettesítésénél a most kezdődő automatizálási hullámban. Az elmúlt években az Egyesült Államokban az úgynevezett jogi kutató (e-discovery) szoftverek megnövekedett használata felvetette annak valószínűségét, hogy a 35 dolláros órabérért dolgozó jogi asszisztensek és a 400 dolláros órabérért dolgozó ügyvédek olyan programok áldozataivá válnak, amelyek az embereknél gyorsabban és pontosabban tudják olvasni és elemezni a jogi dokumentumokat.

A dolgozók lecserélését célzó szélesebb hullám előfutáraként lehet az ügyvédek sorsára tekinteni. A mesterséges intelligencián alapuló technológiák új generációjának gyors forgalomba hozatala olyan aggodalmaknak adott helyt, miszerint a kék- és fehér-galléros szakmák – túlnyomórészt rutinmunkájának – automatizálása ki fog terjedni az olyan magasan fizetett hivatásokra is, mint a jogi és orvosi munka.

Mindez újabb automatizálás miatti nyugtalansághoz vezetett. Két az MIT-n kutató közgazdász, Eric Brynjolfsson és Andrew McAfee, valamint a Szilícium-völgy egyik informatikai vállakozója Martin Ford, több könyvet is írt a témáról (“Race Against the Machine,” “The Second Machine Age,” “The Lights in the Tunnel” és “Rise of the Robots” ) figyelmeztetve, hogy a túl gyors műszaki fejlődés pusztító hatással bírhat a gazdaságra nézve.

Nem eszik ilyen forrón a kását.

A „munkapokalipszis”-től tartók félelmeinek ellenére a gazdaság nem követi a vészmadarak jóslatait. Az elmúlt hónapban 149 millió embernek volt munkája az Egyesült Államokban, többnek, mint bármikor történelme során. Az elmúlt hónapokban tanulmányok sora mutatott rá arra, hogy a technológiai fejlődés és a munkahelyek leváltásának viszonya sokkal komplexebb és árnyaltabb, mint azt a pesszimisták láttatni szeretnék.

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

Egy novemberi McKinsey & Company részére készített tanulmányban arra jutottak, hogy ha technológiai újítást vezetnek be egy munkahelyen, akkor az nagyobb valószínűséggel inkább átalakítja, mintsem megszűnteti a munkahelyeket. Ez azt az – egyre nagyobb egyetértés által övezett – megállapítást támasztja alá, hogy szükséges a „feladat automatizálás” és a „foglalkozás automatizálás” közötti különbségtétel.

A McKinsey tanulmánya szerint a jelenlegi technológiai fejlettség alapján az elkövetkezendő háromtól öt évig terjedő periódusban az állások kevesebb, mint 5 százalékát lehet teljesen automatizálni. Ennél még szembeszökőbb a Bostoni Egyetem jogi karán kutató James Bessen tanulmánya, amely szerint pozitív kapcsolat mutatható ki egy állástípus számítógépesítése és a foglalkoztatás növekedése között.

Ezek a tudományos munkák egy másik közelmúltbéli tanulmányt is alátámasztanak, melynek szerzője David Autor, az MIT-n munkaerővel foglalkozó közgazdász, aki azon kutatásairól ismert, melyek az amerikai közepes jövedelmű, közepes képesítést igénylő állások jelentős csökkenését mutatták ki az elmúlt években.

Ennek ellenére a Gazdasági Kilátások című lapban 2015 nyarán Autor feltette a kérdést: „Miért van még mindig olyan sok munkahely?” Rámutatott, hogy az automatizálás éppen olyan gyakran csak kiegészíti a munkavégzést, mint ahányszor le is cseréli azt. Azt jósolta, hogy a mesterséges intelligencián alapuló technológiák a jövőben is le fogják váltani a rutinmunkákat, azonban egyúttal meg fogják növelni azoknak a munkahelyeknek a számát, ahol problémamegoldásra, rugalmasságra és kreativitásra van szükség.

Autor korábban arról is írt, hogy mit tart az automatizálás határának. A mesterséges intelligencia tervezésében rejlő kihívást a legjobban Polányi Mihály a premodern számítástechnikai korszak filozófusa foglalta össze:„Többet tudunk, mint amennyit el tudunk mondani…”.

Más szóval sok olyan emberi tevékenység létezik, melyet nem tudunk formálisan körülírni. Az emberi viselkedés ezen aspektusainak szimulálására pedig nem lehet számítógépeket programozni.

A „Robotok lehetnek az ügyvédek?”című új tanulmány is ezt a nézőpontot támasztja alá, amelyet a múlt héten tett közzé Dana Remus, az Észak-Karolinai Egyetem jogi karának és Frank S. Levy, az MIT munkaerővel foglalkozó kutatója. Tanulmányukban azt vizsgálták, hogy egy ügyvéd munkájának melyik részét lehetne automatizálni.

A kutatás azt sugallja, hogy jelenleg a legfejlettebb mesterséges intelligencia a legjobb esetben is csak szerény előrelépéseket mutathatna a jogi szakmákban. A ténylegesen kiszámlázott órák elemzését követően az ügyvédek által végzett munkát széles, általános kategóriákban vizsgálták a kutatók. Ezt követően pedig mindegyik kategóriát elemezték, hogy a létező mesterséges intelligenciával és automatizálási technológiákkal hogyan lehetne őket helyettesíteni.

Mint kiderült, az ügyvédkedés a feladatok széles skáláját foglalja magában: dokumentumok olvasása és elemzése, tanácsadás, bírósági tárgyalás és persze az esküdtek meggyőzése. Sőt mi több, a dokumentumok olvasása az ügyvédek tevékenységének csak relatíve szerény részét teszi ki.

A kutatók megfigyelték, hogy az ügyvédek által végzett tevékenységek jó része esik abba a kategóriába, amelyet Polányi nehezen kódolható emberi magatartásként definiált. „Ha egy feladat kevésbé strukturált, mint ahogyan sok feladat ilyen” írják a kutatók „akkor is gyakran nehéz minden eshetőséget előrelátni”. Mint írják, a jelenlegi jogi kutató szoftverek is jelentős részvételt igényelnek a hús-vér ügyvédektől.

A tényleges jogi munkamódszereket a kiszámlázott órák alapján elemezték, ami alapján a kutatók azt becsülték, hogy a teljes jogi munkának körülbelül 13 százaléka eshet végül az automatizálás áldozatává. Természetesen, ha ennyi munka egy év alatt tűnne el, az borzasztó hatással lenne, azonban – mint írják – fokozatos, több éves bevezetéssel mindez kevésbe lenne észrevehető.

Megjegyezték azt is, hogy még az olyan start-up cégek esetében is, mint a LegalZoom és a Rocket Lawyer – két jogi dokumentumok készítésében segítséget nyújtó weboldal – az automatizálás hatása valószínűleg inkább az eddig kevésbé kiszolgált szektorokra terjedne ki, mintsem a jelenlegi jogi szolgáltatások lecserélésére.

A mesterséges intelligencián alapuló technológiák folytatni fogják útjukat a munkahelyeinkre, azonban inkább megváltoztatni fogják a munkát, nem pedig megszüntetni.

„Még ott is ahol az automatizálás jelentős fejlődést ért el, a hatása sokkal kisebb volt, mint azt a címlapok sugallják.” – írják a „Robotok lehetnek az ügyvédek?” szerzői.

Írta: John Markoff, fordította: Kocsis Gergő

Az írás az Ars Boni jogi folyóiratban jelent meg, az Ars Boni az Ügyvédvilág.hu szakmai partnere.

---