Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bár szeretne rugalmasan dolgozni, a magyar alkalmazottak többségének nincs módja az irodán kívüli munkavégzésre. A legtöbben fizetett szabadságot vesznek ki vagy utólagos túlórázással hozzák be az ügyintézés miatt kiesett munkaóráikat – derül ki a Telenor online felmérésének eredményeiből.
A magyar szellemi munkavállalók legnagyobb része (39,4%) sosem szokott munkahelyén kívül dolgozni, pedig ha tehetné, többségük (54%) szívesen dolgozna otthonából vagy más, irodán kívüli helyszínről, rugalmas beosztásban. A Telenor a rugalmas munkavégzést népszerűsítő Dolgozz Otthonról Nap kezdeményezése kapcsán, 2300 fő részvételével végzett online kutatás eredményeiről számol be.
Szabadságra megy vagy csúsztat a magyar az ügyintézéshez
A dolgozók legnagyobb hányada (44,2%) fizetett szabadnapjait áldozza fel azokra az esetekre, amikor személyes elfoglaltsága miatt nem tud bemenni a munkahelyére. Második legnépszerűbb gyakorlat (24%), amikor a munkavállaló otthonról dolgozik, vagy átcsoportosítja aznapi munkaidejét – tehát vagy hamarabb kezd, vagy tovább marad az irodában. Harmadik legelterjedtebb módszer (23,7%), hogy a váratlan teendők miatt a dolgozók nem vesznek ki szabadnapot, de utólagos túlórázással behozzák lemaradásukat. Fizetés nélküli szabadságot csupán a válaszadók 6,1%-a szokott kivenni ilyen esetben, 5%-uk pedig saját bevallása szerint betegszabadságért folyamodik megoldásképpen.
A britek szerint szuper, és a magyarok is vágynak rá
Pedig Egyesült Királyságban már 2014-ben törvénybe iktatták, hogy minden munkavállalónak joga van a rugalmas munkavégzéshez, annak lehetőségét a munkáltatók nem tagadhatják meg. Szakértők becslései szerint a rugalmas munkarendnek köszönhetően javul üzleti hatékonyság és a munkavállalói elégedettség is, ami tíz év alatt 475 millió font értékű hasznot jelent az ország gazdaságának.
A rugalmas munkavégzés lehetősége a magyar munkavállalók érdeklődését is felkeltette, csupán 7,8 százalékuk számára volt ismeretlen ez a lehetőség. A dolgozók legnagyobb része (40,9%) számára a rugalmas munkavégzés már egy új munkahely kiválasztásánál is kiemelt szempont, és még egy esetleges előléptetésnél (33,1%) vagy egy céges autó használatánál (28,3%) is hatásosabb ösztönző eszköz. A hazai munkavállalók döntő többsége (67,1%) akár még egy 5 százalékos béremeléssel szemben is a rugalmas munkavégzést választaná munkahelyén.
HR & Munkajog akció – 8 hónap lapszámai 6 hónap áráért! |
---|
Május 31-éig HR & Munkajog című szaklapunkat 25%-os kedvezménnyel rendelheti meg! A 2015. május 1. – december 31. közötti, időszakra a féléves előfizetési díj áráért, azaz 16 990 Ft + (áfa) áron fizethet elő. |
Azok a szerencsés munkavállalók, akiknek van lehetősége időnként otthonról dolgozni, többségében (21,4%) kéthetente vagy ritkábban élnek a lehetőséggel. Hetente akár több napon 15,1% végzi dolgát az irodán kívül, hetente egyszer pedig 7,5 % választ alternatív helyszínt feladatainak elvégzéséhez.
Az internet és az okosmobil nélkülözhetetlen
Mi az, ami nélkülözhetetlen a rugalmas, esetenként otthonról történő munkavégzéshez? A legtöbb munkavállaló (88,2%) szerint az internetkapcsolat és egy laptop (78%), illetve megfelelő adatbiztonságot biztosító szoftverek (65,3%), a hívásra alkalmas hagyományos vagy mobiltelefon (62,3%), az okostelefon (58,8%), valamint a mobilinternet (57,8%). Ezzel szemben az olyan hagyományos irodai eszközöket, mint a telefax (6,6%) vagy a fénymásoló (19%) már csak nagyon kevesen igénylik munkájukhoz.
Mi dolgoznánk másnál, de idegen ne jöjjön hozzánk
Az idei Dolgozz Otthonról Nap fókuszát egy Svédországból elindult kezdeményezés, a Hoffice adta: ennek lényege, hogy a csatlakozók otthonában eltérő szakmák képviselői verődnek össze ideiglenes csapatokba. Ehhez hasonló közösségi módon a válaszolók 22,4%-a dolgozott már életében, 77,6%-uk számára azonban ismeretlen volt ez a lehetőség.
Ugyanakkor 43,2%-uk jelezte, hogy bizonyos kollégáival szívesen dolgozna együtt hoffice-ban, 18,8%-uk pedig a barátaival töltené szívesen munkaidejét. A hoffice-ozástól a legtöbben (26,6%) azért idegenkednek, mert nem szeretnének idegeneket beengedni a lakásukba – derül ki a Telenor felméréséből.
Miért nem dolgozik otthonról a magyar?
Legtöbbjük (70,3%) úgy véli, munkájának jellege nem teszi lehetővé. A válaszadók 14,1%-a esetében erről nincs szó, a munkahely mégsem támogatja ezt a lehetőséget. Meglepő, hogy az alkalmazottak egy része (7,8%) sosem gondolt lehetőségként az irodán kívüli munkavégzésre. Csupán a munkavállalók elhanyagolható része nyilatkozott úgy, hogy bár lenne lehetősége rá, mégsem vonzza az otthoni munkavégzés (1,7%), vagy már kipróbálta azt, de nem tetszett neki (1,2%).
A nem kizárólag az irodában történő rugalmas munkavégzést az ENSZ is támogatja a munka-magánélet optimális egyensúlya érdekében. A világszervezet által hivatkozott tanulmány[1] szerint ugyanis azok, akik magánéletüket és a munkájukat egyformán fontosnak tartják, sikeresebben teljesítik céges feladataikat és kevésbé érzik stresszesnek mindennapjaikat, azokhoz képest, akik karrierjüket minden más elé helyezik.
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!