Sok a hiányosság a munkavédelemben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hazai munkavédelem állami irányításában bekövetkezett szervezeti változások áttekintése mellett az egyes állami feladatok elmaradásáról, a munkahelyek ellenőrzésében észlelt visszaesésről és nem utolsó sorban a hazai munkavédelmi oktatás nehézségeiről szóltak a Fórum vitaindító előadásai, amelyek inspiráló alapot teremtettek egy előremutató, az előadók és a hallgatóság együttes részvételével zajló tervezésnek. A program összegzésének kiemelt aktualitást ad az április 28-án esedékes, Munkahelyi Balesetben Megsérültek és Elhunytak Nemzetközi Emléknapja is.


„Amikor az Európai Unióban küzdenek az emberek az állásokért, illetve állásuk megtartásáért, vannak olyanok, akik megkérdőjelezik a munkabiztonsági és munkaegészségügyi törekvések és szabályok szükségességét. Ugyanakkor, az emberi szenvedésen túlmenően, a világon 2 millió emberáldozatot is követelő munkabalesetek a világ GDP-jét akár 4%-al is visszavethetik” E gondolatok vezetik be a 2012 szeptemberében létrehozott Budapest Nyilatkozatot, ami a hazai ipari környezetvédelem, munkaegészségügy és munkabiztonság (EHS) kiemelten fontosnak tartott alapelveit rögzíti, egyfajta útmutatásként.

A Budapest Nyilatkozat többek között megfogalmazza a munkavédelem pártokon és politikán átívelő fontosságát, valamint azt, hogy bár az egyén viselkedése nagyban függ a környező kultúrától, világnézettől, történelmi háttértől és beállítottságtól, de folyamatosan fejleszthető és fejlesztendő az egymástól és az alkalmazott rendszerekből való tanulás által.

A Fórum ötletgazdái a Budapest Nyilatkozat gondolataiból és a Magyarországi helyzetből kiindulva rendezték meg a kritikus hangvételtől sem mentes, ugyanakkor konstruktív, segítő szándékú szakmai programot március végén. A hazai munkahelyek biztonsági viszonyairól szólva a program egyik ötletgazdája, szervezője Varga István hangsúlyozta, hogy az utóbbi években láthatóan megszaporodtak a kedvezőtlen jelenségek a magyar munkavédelem területén.

Gyakoribbak a gondatlanul illetve szándékosan elkövetett szabálytalanságok, amit sajnos a hatóság egyre mérséklődő ráhatása mellett a munkáltatók és sajnálatos módon a társadalom többsége is eltűr vagy közönnyel visel. Érdekes jelenség, hogy a szakemberek és a munkavállalók többsége is jól ismeri a követelményeket, de ennek ellenére egyre távolabb kerül Magyarország a nyugatabbra fekvő, sőt több szomszédos állam munkavédelmi kultúrájától, az ott élő és ott dolgozó emberek biztonságtudatától, szemléletmódjától.

Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

A Fórumon elhangzó gondolatokat összegezve a Varga István előremutató javaslatként az egységes, következetes és rendszerszemléletű a fellépésben (úgy a szakma, mint az állam képviselőinek részéről), a látszatmegoldásoktól mentes, tényleges a munkavédelemmel kapcsolatos tevékenység térnyerésében, az ehhez szükséges források – akár pályázati, akár egyéb támogatási lehetőségek révén történő – biztosításában és a jó gyakorlatok felkarolásában és hatékony népszerűsítésében, elismerésében látja a megoldást. Emellett, fontosnak tartja a nem megfelelő munkáltatói magatartások határozott, minden lehetséges és törvényes eszköz igénybevételével történő megszüntetését, például az egyes munkáltatói csoportok kivételezett helyzetének megszűntetésével. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert például a kis-és középvállalkozások jelenlegi, jogszabályokkal is megerősített, kivételezett helyzete társadalmi feszültségeket gerjeszt, növeli a szegmensre amúgy is fokozottan jellemző szabálytalanságok és munkabalesetek számát, ugyanakkor növelik a korrupció kockázat is.

A szakmai találkozón felidézték a szakterület legmagasabb szintű társadalmi egyeztető fórumának, a Munkavédelmi Bizottságnak a 2015. március 18-án megtartott plenáris ülésen dr. Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár felszólalását, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzat igen fontos feladatnak tartja a munkavédelemmel kapcsolatos tevékenységet. Az Államtitkár tolmácsolta a kormányzat elvárását, amelynek értelmében a munkavédelem területén is meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy a javuló gazdasági és foglalkoztatási adatokkal párhuzamosan a munkavédelmi helyzet egy kedvező fordulattal javuló pályára álljon.

További igényként hangzott el, hogy kezdődjön el az a szakmai munka, amelynek eredményeképp elkészül a hosszú távú és reális célokat tartalmazó nemzeti munkavédelmi koncepció. Ehhez az alkotó munkához kívánnak hozzájárulni a „Fórum a munkavédelemért” rendezvény résztvevői, szervezői a fórum összegző dokumentumával. Hiszünk abban, hogy az érintettek és érdekeltek nyílt, inspiráló párbeszéde, vitája csak javára válhat egy hosszútávra szóló Nemzeti Munkavédelmi Politika összeállításának.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.