Sok országban romlott a munkavédelem


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Európában az elmúlt években számos országban romlott a munkavédelmi helyzet, gyakran a munkavállalók nem akarják jelezni a balesetet féltve munkahelyüket – mondta Viktor Kempa, az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) szakértője, az ETUI és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nemzetközi munkavédelmi fórumán. György Károly, a MASZSZ nemzetközi titkára szerint Magyarországon a munkajogi változásoknak is szerepük volt a helyzet romlásában.


Az augusztus 29-30-án rendezett fórumon bolgár, horvát, macedón, román, szerb és magyar szakszervezeti szakemberek találkoztak Budapesten, a munkavédelem helyzetének, a munkahelyi biztonság és egészség javításához szükséges lépések megvitatására. A szakemberek a szociális párbeszéd és partnerség megerősítését, más országok jó gyakorlatának átvételét sürgették.

Viktor Kempa elmondta, az EU 28 tagállamában becslések szerint 2010-2011-ben 200 ezren szenvedtek munkahelyi balesetet, vagy haltak meg a munkával összefüggő betegségben. Hozzátette, a nagy számú munkavégzéssel kapcsolatos rákos megbetegedés okozta elhalálozás 54 százaléka megelőzhető lett volna. 

György Károly, az EU munkavédelmi tanácsadó bizottságának (ACSH) tagja szerint a negatív trendekhez jelentősen hozzájárult a nemzeti munkavédelmi rendszerek, prevenciós és ellenőrző szolgálatok leépítése. A gazdasági válságot követő években Európa-szerte kevesebb forrás jut a munkavédelmi felügyeleti szerveknek, ami visszavetette a megelőzést. 

Viktor Kempa szerint szerepe volt ebben annak is, hogy a növekvő munkanélküliség, egzisztenciális bizonytalanságok mellett a munkavállalók számára a munkahely megtartása lett az elsődleges, nem a minősége. 

[htmlbox Kié_a_pénzem?]

 

Magyarországon a restrikciós politika mellett a munkajogi változások is hozzájárultak ehhez, amikor 2012-ben visszavették az ellenőrzési és a kifogásolási jogot a szakszervezetektől – tette hozzá György Károly. 2013-ban 17 172, 2014-ben 16 941, 2015-ben pedig 13 721 munkavédelmi hatósági ellenőrzés volt. A munkabalesetek száma a szakszervezeti ellenőrzési jog eltörlése óta emelkedik, 2012-ben 17 025, a következő három évben rendre 17 222, 19 661, 21 088 következett be. A halálos munkabalesetek száma 2012-ben 62, a következő három évben 75, 78, illetve 84 volt.

Az EU munkavédelmi ügynökségének több mint 35 ezer munkahelyen készült felmérése szerint a hatóságoknak kiemelt szerepük van abban, hogy az amúgy jó és mindenki által elismert európai munkavédelmi rendszer mennyire hatékony. A felmérés szerint a munkaadókat 83 százalékban a félelem a büntetéstől ösztönzi a munkavédelmi szabályok alkalmazására – ismertették a szakértők. 

A munkahelyi balesetek, betegségek miatt a világ GDP-jének 4 százaléka megy kárba. A legolcsóbb a megelőzés lenne, ennek érdekében a legtöbb országban működik önálló munkahelyi balesetbiztosítási rendszer, amelybe a munkáltatók bonus-malus rendszerben befizetnek. Lengyelországban államilag finanszírozott munkavédelmi képviselők dolgoznak. Az európai ügynökség igyekszik feltárni a jó gyakorlatokat, melyeket egy kétéves kampány keretében szeretnének elterjeszteni. Magyarországon már 1994-95-ben elkészült a munkavédelmi koncepció, amellyel minden érintett – beleértve a hatóságot is – egyetértett, de azóta sem sikerült a politikai döntéshozók elé tárni – mondta György Károly.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 3.

Kontroll alatt a hazai közbeszerzési piac: hároméves rekordot döntött a hiánypótlások száma

2024 első negyedévében összesen 5896 darab hirdetmény érkezett be a Közbeszerzési Hatósághoz, amelyhez 6536 hiánypótlás kapcsolódott. A hiánypótlások száma 4 százalékkal felülmúlta az előző évi adatokat – derül ki a szervezet 2024 első negyedéves Gyorsjelentéséből. Minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 63 a kkv-szektorhoz került.

2024. április 30.

Egyszerűsödött a foglalkoztatási igazolás

A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató a munkavállaló számára több, más-más tartalmú dokumentum helyett immár egy darab egységes, a korábbi igazolások kötelező tartalmi elemeit magában foglaló foglalkoztatási igazolás kiállítására köteles.