Nem mindent szabad, amit lehet: mit jelent ez a jogi-szabályozási megfelelés kontextusában a digitális világban? Idén először szervez közös szakmai párbeszédet a Portfolio és a Wolters Kluwer a témában: a Digital Compliance by Design&Legaltech Konferencia aktualitásáról az ötletgazdákkal, Kézdi Katalinnal, a Wolters Kluwer Hungary ügyvezetőjével és Firniksz Judittal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóintézetének kutatójával beszélgetett a portfolio.hu.
A vállalatvezetés egyik legnagyobb kihívása, hogy a gyorsan változó gazdasági és jogi környezet miatt a döntéshozók legtöbbször már nem támaszkodhatnak a korábbi döntéseket megalapozó információkra és rutinokra, ugyanakkor a napi forgatagban sokszor nincs idő összefüggéseiben újragondolni ezeket a folyamatokat. Hatalmas időnyomás érzékelhető üzleti oldalról, hiszen ma kell megtervezni a jövő projektjeit és kialakítani a holnap környezetében való hatékony működés kereteit. A vállalati versenyképességet hosszútávon is befolyásoló tényező, hogy a piaci szereplők időben felismerik-e, hogy a fenti dilemma a leghatékonyabban a digitális innováció által biztosított eszközök alkalmazásával oldható fel.
A digitális gazdaság uniós szabályozási közege rendkívül komplex. Ha nem fordítunk kellő figyelmet a jogi-szabályozási szempontokra, a projekt elbukhat a jogszerűségen. Ha pedig nem a leghatékonyabb LegalTech eszközöket választjuk, a piac elszaladhat mellettünk, mire kijövünk az egyébként jogszerű, de idejétmúlt megoldással.Időpont: 2024. május 8. Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel
A digitális transzformáció a társadalmi és gazdasági élet szinte minden szegmensét áthatja, már nem fogalmazható meg puszta információtechnológiai kérdésként. Mi a digitális transzformáció legnagyobb akadálya a jelenlegi üzleti-jogi környezetben?
KÉZDI KATALIN Wolters Kluwer Hungary Kft., ügyvezető igazgató
K.K.: Rengeteg projekt és fejlesztés már a kezdetekkor kudarcra van ítélve amiatt, mert nem készítették elő azokat megfelelően a by-design megközelítést alkalmazva, azaz a jogi-szabályozási megfelelőség vizsgálatát nem építették be már a stratégiai tervezés szintjén. A fő probléma, hogy a vállalkozásoknak egy folyamatosan változó digitális szabályozási környezetben kell működniük és folyamatosan tájékozottnak maradniuk.
Ma már az összetettebb projekteken olyan csapatok dolgoznak, amelyek tagjai sokkal több különböző szakterületről érkeznek, mint korábban, viszont többször azt tapasztaltam, hogy a különböző területek vezetői egyszerűen nem nyitottak arra, hogy összehangolják egymással a működésüket. Mintha ezek a szakemberek nem egy nyelvet beszélnének, pedig az üzlet, a jog és a technológia esetén már nem is csak a kapcsolódás szükséges, hanem azok teljes együttállása.
Ha már a stratégiai tervezés nulladik pontján tudatosan kihasználják az egyes területek közötti korrelációból fakadó előnyöket, az a vállalkozások versenyképességét is komolyan befolyásolja.
Aki ma Magyarországon a digitális világban versenyképes vállalatot akar vezetni és felelősen gondolkodik, annak nem lehet kérdés, hogy az üzlet, a technológia és a jog közös nyelvét meg kell teremtenie. Fontos megérteni, hogy ma már ez a három együtt mozog, egymásra van utalva, egymás nélkül már nem értelmezhetőek. Egyszerűen kötelező, hogy ezek a területek beszélni tudjanak egymással, ezért is tartottuk fontosnak, hogy kezdeményezői legyünk egy olyan konferenciának, ami mankót jelent a cégek jogszerű és ugyanakkor hatékony működéséhez a digitális világban.
DR. FIRNIKSZ JUDIT PHD, LL.M, MSC felkért tudományos tanácsadó, Wolters Kluwer Hungary Kft.
F.J.: Az egyre komplexebbé váló innovatív megoldások hatására a piaci logika és a vállalkozások magatartása is jelentős és koncepcionális átalakuláson ment át. A folyamat azonban nem állt le, és a korábbiaknál is jelentősebb változásoknak nézünk elébe. A gazdaság egésze átalakul, és az új dinamika kialakulásához az is hozzájárul, hogy a társadalom működésének új területei – gondolva itt például a közösségi hálók keresleti és kínálati oldalra gyakorolt hatásaira, hirdetési és adattermelő potenciáljára, valamint az utóbbi időben már piactérként is történő működésére – monetizálódtak. Mindenki rájött, hogy az adatvagyon mekkora érték és aki az üzleti modelljét ennek a monetizációjára építi, annak működőképessége és a jogszerűsége attól is függ, hogy helyesen alakítják-e ki a működését a szabályozási mozgástéren belül.
A vállalatok hatékony eligazodásához több olyan zsigeri felismerésre van szükség, amely egyben paradigmaváltást is jelent. Az egyik ilyen felismerés, hogy már nincsenek olyan vállalatok, amelyek ne minősülnének digitális vállalatnak. (A KSH 2020-as adatai alapján a hazai vállalkozások 2/3-a van jelen online.) A digitális vállalkozások köre egyrészt felöleli mindazon vállalkozásokat, amelyek üzleti modellje, azaz magának a monetizálható értékteremtésnek a folyamata és logikája már a digitális technológiákra épül. Másrészt pedig nem felejthetjük el, hogy a vállalkozások egyre szélesebb körben alkalmaznak digitális technológiát a napi operatív tevékenységük során, ami sok esetben a meglévő vállalati folyamatok új digitális eszközök bevonásával történő lebonyolítását jelenti. Ma már a vállalaton belül megvalósuló többoldalú kommunikáció nélkülözhetetlen egy projekt sikerességéhez.
A multidiszciplináris párbeszéd segít egymáshoz közelebb hozni a különböző területek álláspontját, de a gyorsan változó digitális világban az egyes területeken belül is eltérő megközelítésre lehet szükség. A jogi megfelelőség hogyan biztosítható ezen körülmények között, mely jogszabályok, milyen tudásanyag ismeretére van szükség?
F.J.: Hiába ismeri valaki a széles körben emlegetett AI Act-et, vagy a Data Act-et, vagy akár még a GDPR-t is behatóan, ha nem igazodik el az adat-ökoszisztémában. Szinte minden változik és átalakul a vállalatok külső gazdasági és jogi környezetében, illetve a belső működési folyamataiban. A vállalati versenyképesség mint cél azonban állandónak tekinthető, ez a digitális piacokon sem változott.
Ehhez elengedhetetlen a digitális gazdaságot érintő dinamikusan változó jogalkotásban történő eligazodás, továbbá ehhez szorosan kapcsolódva az újonnan megjelenő, a digitális szabályozási területeken átívelő szabályozási tematikák szabályozási összefüggéseinek, a szabályozási ökoszisztémáknak a feltérképezése. A versenyképesség növeléséhez, de legalábbis szinten tartásához nélkülözhetetlen az innováció fenntartása a fejlesztésben, a technológiai megoldások előnyeinek kihasználása a működési modellben.
Egy ilyen rendkívül jelentős versenyképességi tényezőként azonosítható be a legaltech megoldások alkalmazása.
Az adminisztratív folyamatok támogatására már nagyon jó AI alapú irodai hatékonyságot növelő eszközök érhetők el, akár szerződés- és dokumentumkezelő rendszerek, de léteznek már nagyon jó ipari alkalmazások is, amelyek adatokat gyűjtenek és dolgoznak fel. Ezeknek az eszközöknek a szerepe és használata megkerülhetetlen.
Mi volt az a hatás, élmény, amely miatt elkezdtek a jog-IT-üzlet közötti párbeszéd gyakorlati elősegítésével foglalkozni?
F.J.: Szakmai pályafutásomat a Gazdasági Versenyhivatal Versenypolitikai Irodáján kezdtem. A versenyjog egy közgazdasági racionáléra épül, melynek nyomán összetett gazdasági viszonyokat kell értelmezni, és ahhoz, hogy a döntés megalapozott legyen, egyszerre van szükség közgazdasági és jogi szemlélet alkalmazására. A megközelítés, hogy a jogszabályok formájában megjelenő szabályozási elemeket szélesebb kontextusban (law in context) kell szemlélni, innen származik. A jog az őt körülvevő gazdasági és társadalmi viszonyrendszerben értelmezhető, ezért is a konferencia egyik fő üzenete a párbeszéd a különféle területek között.
Később a gyakorlatban egy ponton azt érzékeltem, hogy az a logika, amit korábban követtem, nem fog működni az olyan típusú projekteknél, mint egy startup mentorálása, egy AI alapú egészségügyi tanácsadó rendszer engedélyeztetése, vagy egy webshopfejlesztés. Elkezdtem azzal foglalkozni, hogy ez a logika miért nem működik és mondjuk egy webshop fejlesztésénél miért ért sokszor teljesen mást abból a fejlesztő, a UX designer, a logisztikai vezető, a fulfilment szolgáltató és a fogyasztóvédelmi referens, amit mondok,
Egyáltalán miért működik másképp a vállalkozás a digitális gazdaságban. Ezekből a kérdésekből kiindulva született meg a Pillanatkép a digitális piacok szabályozásáról című könyv.
K.K.: Ez a kutatási eredményeket összefoglaló könyv az üzleti gondolkodók nyelvén írja le mindazt, amit a jogból és a technológiából a cég vezetőinek esszenciálisan meg kell érteniük ahhoz, hogy jogkövető és versenyképes módon tudjanak működni. A tanulmány egyfajta tükröt tartott elém, magam is megdöbbentem, hogy mennyi mindennel nem vagyok tisztában és mennyi másra is kellene még figyelnem. Mi egy száz fős cég vagyunk, rengeteg fejlesztést, innovációt viszünk, egyebek között hozzánk tartozik a jogi alapinfrastuktúraként működő Jogtár, tehát nem lehet azt mondani, hogy ne lennék naprakész a változások nyomon követésében. Ennek ellenére egy olyan világot tudott megmutatni ez a tanulmány, amitől, mint a vállalat felelős vezetője egyszerűen halálra rémültem és azt mondtam, hogy a szabályos működéshez segítségre és támpontokra van szükségem.
A teljes interjú a portfolio.hu-n olvasható.
