Stresszes a magyar munkahelyek többsége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A rosszul kezelt munkahelyi stressz a vállalkozásoknak is komoly veszteséget okoz – derült ki a Európai Munkavédelmi Hét alkalmából rendezett eseményen.


A magyar munkavállalók több mint fele tartja úgy, hogy munkahelye gyakran stresszes. Ez az egészségi kockázatokon túl komoly – becslések szerint 440 milliárd forint – veszteséget okoz a vállalkozásoknak is – ismertették egy uniós felmérés adatait a jövő heti Európai Munkavédelmi Hét alkalmából megrendezett sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) által működtetett Nemzeti Munkavédelmi Fókuszpont eseményén ismertetett kutatásból az is kiderült: tízből minden negyedik munkavállaló szerint munkahelyén nem, vagy nem megfelelően kezelik a stresszt.    

Magyarországon hetente három súlyos munkahelyi baleset történik, amelyből egy végződik halállal – ismertette a statisztikát Bakos József, a NMH Munkavédelmi és Munkaügyi igazgatóságának főigazgató-helyettese. Ezek többségében a hatóság azt állapította meg, hogy emberi mulasztás történt.  A mikro-kis- és közepes vállalkozások adják a súlyos munkahelyi balesetek döntő többségét. A leginkább érintett korosztály a 35-44 év közöttiek, az ágazatok közül pedig a gépipar és a feldolgozóipar.   

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 30.

Duna House: a fővárosban az első lakások átlagára 44 millió forint

Az otthonteremtési támogatások, a csökkenő lakáshitelkamatok és a gazdasági helyzet javulása valódi fellendülést hozott idén a magyarországi ingatlanpiacon, ahol 100 eladott lakásból Budapesten 23-ra, a vidéki területeken 26-ra első otthonukat szerző vevők kötnek szerződést, mindez 1, illetve 2 százalékos növekedés 2023-hoz képest – közölte a Duna House saját adatai alapján.

2024. szeptember 30.

Az ESG-kockázatok mérését javasolja az MNB a bankoknak

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki, amelynek alapján a hitelező pénzügyi szervezeteknek hitelnyújtás előtt kérdőívben kell felmérni a kölcsönt igénylő vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kockázatait, mivel kockázatkezelési folyamataikban ezeket is figyelembe kell majd venniük. A felügyeleti elvárást 2025 júliusától az 500 millió forintot meghaladó céges hitelkihelyezések esetében kell alkalmazni, majd a következő években fokozatosan egyre alacsonyabb szerződéses összegeknél is – jelentette be hétfői közleményében a jegybank.