Súlyosan büntetik a jogszerűtlen munkáltatói ellenőrzést


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogellenesen végzett munkahelyi ellenőrzés miatt 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a jogsértés súlyától függően – hívja fel a figyelmet a Deloitte Legal.


A jogi szolgáltató cég hírlevelében tájékoztat: a munkáltatónak széleskörű jogosultsága van a munkavállaló ellenőrzésére, azonban nem korlátlan és nem sértheti a munkavállaló személyes jogait és emberi méltóságát.

Gyakori hiba, hogy elhagyják a munkáltatók az ellenőrzésre vonatkozó tájékoztatást, vagy indokolt esetben a hozzájárulás beszerzését. Továbbá előfordul, hogy az adott célnak nem megfelelő technológiai megoldást alkalmaznak.

A munkáltató a munkahelyi megfigyeléssel tudja ellenőrizni, hogy az alkalmazottak bizalmasan kezelik-e a működéssel kapcsolatos információkat, illetve tényleges munkavégzési idejük mértékét.

A felülvizsgálathoz a munkavállaló hozzájárulására nincs szükség, kivétel például a magántulajdonban lévő eszköz (okostelefon, tablet) nyomon követésénél. Az alkalmazottat megkérdezni nem, de minden esetben tájékoztatni kell az ellenőrző intézkedésekről és eszközökről.

A munkáltató áttekintheti a munkavégzésre kibocsátott kommunikációs eszközökön folytatott diskurzusokat, a belső munkahelyi levelezést, amennyiben a munkavállalókat előzetesen megfelelően tájékoztatta a használatra vonatkozó feltételekről és az ellenőrzési jogosultságról.

Szarvas Júlia, a Deloitte Legal hálózatának ügyvédje, a közleményben felhívja a figyelmet: a munkahelyi ellenőrzés csupán az alkalmazott munkaviszonnyal összefüggő magatartására irányulhat, tehát például hozzájárulás nélkül a munkáltató nem ellenőrizheti a munkavállaló személyes leveleit. Még akkor sem, ha a postafiók kizárólag munkavégzési célokat szolgál.

Az alkalmazottak kamerás megfigyelése is lehetséges, azonban az ellenőrzés nem irányulhat a tényleges munkavégzés mértékének ellenőrzésére. Kivétel a veszélyesnek minősülő munkahelyeken – mint például egy veszélyes gépsor mellett -, ahol indokolt és gyakran munkáltatói kötelesség a kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása, a dolgozók személyes biztonságának megőrzése érdekében.

A GPS nyomkövető vagy GSM rendszerek alkalmazhatók, amennyiben a munkakör miatt fokozott ellenőrzésre van szükség, például futárok és sofőrök esetében.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

A Munkajogi kiskönyvtár sorozat 2014-ben megjelent kötetei csomagban 20% kedvezménnyel kaphatók. A csomag A munka díjazása; A munka és a pihenőidő szabályai; A munkaviszony megszűnése és megszüntetése című kiadványainkat tartalmazza.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

Munkaidőn kívül ilyen jellegű személyes adatot a munkáltató nem ellenőrizhet, mert nincs meg hozzá sem a törvényi jogalapja, sem a megfelelő adatkezelési cél.

Jogszerűtlen adatkezelési eljárás esetén a munkavállaló azonnali hatállyal felmondhat és igényérvényesítéssel a NAIH-hoz fordulhat.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.