Személyegyesítő szervezetek veszélyhelyzetben Koronavírus
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szerzők az alábbiakban a veszélyhelyzet során a személyegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről értekeznek.
A kormány az 502/2020. számú rendeletével ismételten bevezette a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezéseket. Jelen cikkünkben emlékeztetőül ismertetjük, milyen eltérő szabályokra kell figyelemmel lennünk a személyegyesítő szervezetek működése esetén.
A társasházakra vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról
A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház nem tart közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, e tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.
Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait – ideértve az eredmény megállapítását is – a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.
A köztestületekre vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról
A köztestület testületi szerveinek ülése a veszélyhelyzet fennállása alatt elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezésre és a döntéshozatalra, ha titkos szavazásra kerülhet sor, az ilyen szavazás lebonyolításának módjára az országos elnök által meghatározott és a köztestület országos honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
A veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyzői eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdheti a közjegyzői vagy közjegyzőhelyettesi tevékenységet azzal, hogy az esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) országos elnöke a veszélyhelyzet ideje alatt a MOKK honlapján közzétett határozatában a kamarai névjegyzékbe vagy nyilvántartásba vett személyekre kötelező eltérő döntést hozhat. A határozat törvényességét az igazságügyért felelős miniszter utólag ellenőrzi.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról (Vht.)
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökségének ülése a veszélyhelyzet fennállása alatt elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet.
Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
A veszélyhelyzet ideje alatt a szakértői eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdheti a szakértői vagy szakértői testületi tagi tevékenységet azzal, hogy az esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni.
A veszélyhelyzet ideje alatt a szakértői igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg a szakértő részére.
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tagjaira kötelező eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. A határozat törvényességét az igazságügyért felelős miniszter utólag ellenőrzi. A határozat a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályát veszti.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
A veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvédi eskü-, illetve fogadalomtételre kötelezett az eskü-, illetve fogadalomtételről szóló okirat elektronikus aláírásával megkezdheti az ügyvédi tevékenységet, azzal, hogy az esküt, illetve a fogadalmat a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt eskü-, illetve fogadalomtételről szóló okiratot kell készíteni.
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a veszélyhelyzet ideje alatt határozatban eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. A határozat törvényességét az igazságügyért felelős miniszter utólag, a nem kiemelt szabályzatokra vonatkozó szabályok szerint ellenőrzi. A határozat a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályát veszti.
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
A veszélyhelyzet ideje alatt a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (Kvtv.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A veszélyhelyzet ideje alatt a közvetítői igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg a közvetítő részére. A veszélyhelyzet ideje alatt a továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő nyugszik.
A cikk szerzője dr. Jean Kornél irodavezetõ partner ügyvéd és dr. Török Ingrid ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
