Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
William Orrick amerikai kerületi bíró megalapozatlannak találta a felperesek követeléseit az AI (artificial intelligence – a szerk.) tartalomkészítők elleni csoportos perben. USA-szerte sok ember számára, akik mesterséges intelligenciához kapcsolódó szerzői jogi perekkel küzdenek, a döntés egy fontos eszköz lehet a fegyvertárukban.
(LAION – Large-scale Artificial Intelligence Open Network egy nonprofit szervezet, amely mesterséges intelligencia általi tanulási erőforrásokat tesz elérhetővé a nagyközönség számára. – a szerk.)
A hollywoodi sztrájkoktól kezdve a színészek és szerzők perein át a művészek pereskedéséig – a szerzői jog az egyik legizgalmasabb jogi problémákat rejtő terület, amely közvetlenül a mesterséges intelligencia új eszközeinek következménye.
És bár nehéz lehet követni a szellemi tulajdon hullámvasútját, ami a születőben lévő technológiát illeti, gyakran nyilvánvalóvá válik, hogy a kérdések ugyanazok, mint az utazás elején: tanítható-e az AI szerzői jogi védelem alatt álló adatokon? Ki a mesterséges intelligencia által generált adatok tulajdonosa? És persze mennyire kell eltérő alkotást létrehozni annak érdekében, hogy az méltányos használatnak minősüljön, és így elkerülhető legyen a jogsértés?
Sokan William Orrick kerületi bíró október 30-i végzésére tekintenek, különösen arra a kettő követelésre, melyet a felperesek három kéréséből elutasított, illetve egy másik követelés csökkentésére a csoportos keresetben az Anderson vs. Stability AI ügyben, melyet az Egyesült Államok Észak-Kaliforniai Kerületi Bíróságán tárgyaltak – ezek egyfajta lakmuszpapírként jelezhetik,hogy az igazságszolgáltatás hogyan tekint a mesterséges intelligencia szerzői jogainak vitatott témájára. Bár korai lenne még győzteseket és a veszteseket hirdetni, néhány utalás már kirajzolódhat.
Két probléma: „Lényeges hasonlóság” és „A szoftver működése”
Egyrészt az Orrick-döntés tisztázza, hogy egy mesterséges intelligencia-eszköz nem sérti a szerzői jogokat pusztán azért, mert szerzői joggal védett adatokon tanították – ténylegesen „lényegében hasonlónak” kell lennie az eredeti műhöz. A második, nyilvánvalóbb tény: a mű az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatalánál regisztrálva kell, hogy legyen azért, hogy szerzői jogi védelmet élvezhessen.
Thomas Magnani, az Arnold & Porter technológiai tranzakciós részlegének vezetője a Legaltech News-nak elmondta, hogy a bíró szkepticizmusa a felperesek érvelésével kapcsolatban nem volt megdöbbentő számára, mivel a bíróságok egy ideje az AI szerzői jogi követelésekben a specifikáció irányába tesznek lépéseket. Szerinte azonban az a tény a legbeszédesebb, hogy a felperesek egyáltalán ilyen érvelést javasoltak.
„Azt hiszem, a felperesek elmélete volt az, ami meglepő” – mondta Magnani. „Soha nem hallottuk, hogy a felperes azzal érvelne, hogy valami definíció szerint jogsértő, annak ellenére, hogy az általa támadott alkotás lényegében nem hasonlított egy szerzői jog által védett műhöz.”
A felperesek indoklása természetesen abból adódik, hogy a Stability AI, a Midjourney és a DeviantArt – az ügy három alperese – úgy dolgoznak, hogy algoritmusaikat a Large-scale Artificial Intelligence Open Network-ből (LAION) származtatott képeken tanítják, melyek a következőkből állnak: 5,85 milliárd kép URL linkje és a hozzájuk tartozó metaadatok – és a LAION rendszer nem minden tartalmához tartozik kifejezett használati engedély. Ennek okán az algoritmus a felhasználóra bízza, hogy a megfelelő eszközökkel hogyan hozza újra létre a képet.
Így egyszerűen az a tény, hogy a LAION adatbázisának segítségével tanították, nem minősül „másolásnak”, ha az eredmény transzformatív, és ezért származékos munka – így nem esik szerzői jog alá – mondta Ivy Estoesta, a Sterne Kessler Goldstein & Fox védjegy- és márkavédelmi gyakorlatának igazgatója.
Estoesta álláspontja ellenére szembe kell nézzen azzal a kérdéssel, amelyet Orrick vetett fel a döntésében: a LAION-on történő feltanítás másolásnak minősül?
„A felperesek azt állítják, hogy [az alperesek szoftvere úgy működik], hogy lemásolja a rendszerbe táplált képeket. Ha ez igaz, akkor ez a szerzői jogok megsértése, mert reprodukálták” – mondta Estoesta. A panasz azonban úgy írja le az alperesek technológiáját, mint a LAION-on segítségével történő fejlesztés, majd „a képek tömörített, szórt változatának tárolása”.
A szoftver működésére reagálva a bíró két kulcsfontosságú kérdést emel ki – jegyezte meg Estoesta. Először is, mik is pontosan ezek a tömörített képek? És ezek matematikai algoritmusok? Mert ha igen, akkor nincs képmásolás.
Másodszor pedig: „Még, ha az [eszköz] tárolja is a [LAION] által használt képet, és lemásolja azt, akkor is a méltányos használat problémájába ütközik”, mert ha a másolás az algoritmus tanítása, nem pedig kifejező célja, nehéz lesz eldönteni, hogy ez méltányos használat-e vagy sem, és azt hiszem, a végén az esküdtszék elé kerül” – mondta.
Változásokat fog hozni Orrick bíró döntése?
Noha sok minden van a levegőben, Orrick bíró döntése rengeteg mesterséges intelligenciával kapcsolatos perben felmerülő problémára hívta fel a figyelmet. Az olyan eljárások alperesei, mint a Sarah Silverman humorista és Paul Tremblay író által az OpenAI ellen indított ügyekben érintettek, már benyújtották hivatkozási alapként Orrick döntését, amiben azt az érvet igyekeznek alátámasztani, miszerint a „lényeges hasonlóságot” a felperesek sok esetben nem bizonyítják az AI-generátorokkal szemben.
Végső soron az említett perekben ismételten felmerülő kérdés az, hogy a meglévő amerikai szerzői jogi törvény ellenáll-e az új mesterséges intelligencia-technológiák térnyerésének, de ahogy Estoesta mondta, ezeket a döntéseket valószínűleg a Kongresszusra kell bízni.
Jelenleg Estoesta figyelemmel kíséri a Thomson Reuters kontra ROSS Intelligence ügyet, amelyet esküdtszéki eljárásra jelöltek ki, és arról fog dönteni, hogy a Thomson Reuters Westlaw adatbázisát a ROSS Intelligence jogi tech startup másolta-e azért, hogy egy konkurens AI alapú platformot hozzon létre. A Sanction kontra OpenAI-ügy a bíróságokon jelenleg is folyamatban van, és már ad néhány utalást a szellemi tulajdonnal foglalkozó jogászoknak arra vonatkozóan, hogy ez a terület milyen változások előtt áll.
Fordította: Takács Fanni Bernadett
Eredeti cikk: Inside Judge Orrick’s AI Copyright Order: Is LAION a Copycat?
A kriptopiaci szereplők, így a kriptoeszköz-szolgáltatók szabályozott keretek között történő engedélyezéséről és felügyeléséről szóló uniós és magyarországi jogszabályok elfogadásával párhuzamosan a jegybank felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni a piacon – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
