Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) kormányrendelet alapján a kabinet Magyarország egész területére ismét veszélyhelyzetet hirdetett ki 2021. február 8-ától, amely azt jelentette, hogy a második hullám kezdetén meghozott számos rendelet hatálya is meghosszabbodott.
A fent hivatkozott rendelet felsorolja azokat a korábban – a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet alapján – kihirdetett kormányrendeleteket, amelyeket az újból kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel a 2021. február 7-én hatályos szövegük szerint e napot követően is alkalmazhatók, azok ismételt hatályba lépésük okán.
A fentieknek megfelelően hatályban „maradt” a 2020. november 11-ei, a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendeletben (Rendelet) foglalt szabályok is.
A jelen cikkünkben mintegy frissítésként ismertetjük, melyek azok az „általános”, s melyek azok a veszélyhelyzet során alkalmazható szabályok, amik távmunka végzésekor felmerülhetnek. Azok a felek, akik nem éltek a lentiekben foglalt szabályok alkalmazásával 2021. február 8-ától ugyanúgy megtehetik, a veszélyhelyzet fennállása alatt.
Távmunka/home office
A veszélyhelyzet során teljesen átalakuló munkakultúra okán a fenti két fogalom is kezd összemosódni a köztudatban, holott munkajogi szempontból a távmunka nem lehet egyenlő az ad hoc home office igénybevételével. A felek által sokszor home office-ként emlegetett rendszer azonban általában távmunkát takarhat a gyakorlatban, ezért fontos tisztában lenni annak minden részletszabályával.
A távmunkavégzés jellemzője, hogy a munkavállaló (i) a munkáltató székhelyétől vagy telephelyétől elkülönült helyen folytat rendszeresen munkát úgy, hogy (ii) a munkát információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végzi és (iii) azzal is továbbítja azt. Távmunkavégzés esetén tehát az általános szabályok szerint ezek a fő elemek valósulnak meg. Home office esetén a munkáltató viszont a teljesítés helyét határozza meg, illetve éppen átengedi a választás jogát a munkavállalónak. Amennyiben ugyanakkor fix rendszerességgel, például heti váltásában történik az otthoni munkavégzés, úgy már a (részleges) távmunka szerinti foglalkoztatás valósul meg.
Noha számos közös vonás áll fenn a két jogintézmény között (pl. munkavédelem szempontjából különbség nincs), a home office és a távmunka közti fő különbség alapvetően az, hogy távmunka (általános szabályok szerint) csak munkaszerződésben való kikötés esetén jön létre a felek közös akarata által, home office azonban a munkáltató által egyoldalúan is elrendelhető.
Távmunka/home office a veszélyhelyzet alatt: a távmunka nevesítésének jelentősége
A Rendelet alapján az Mt. távmunkára vonatkozó szabályaitól [Mt. 196. §] a felek megállapodásban szabadon eltérhetnek, tehát a fentiekben taglalt különbségeken is „lazított” a Rendelet.
A Rendelet szabályozása szerint a felek a rendeltetésszerűség alapkövetelményét figyelembe véve szabadon eltérhetnek a távmunkavégzés meghatározott elemeitől, és annak feltételeit, ismérveit maguk között szabadon meghatározhatják.
Munkavédelmi szempontból (amely nem tett eddig sem különbséget home office és távmunka közt) az Mvt. 86/A. § rendelkezésében foglaltakat nem kell alkalmazni, tehát nem kell: kockázatértékelést végezni, a munkáltató hozzájárulása nélkül is megváltoztatható munkakörülmény, valamint nem kell alkalmazni a munkavállaló személyes ellenőrzésére és személyes kockázatértékelésére vonatkozó, a munkavédelmi hatóság ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Elegendő ennek megfelelően a munkáltató tájékoztatása a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, a munkavállaló a munkavégzés helyét pedig a munkáltató tájékoztatása szerinti munkakörülmények teljesülésére figyelemmel köteles megválasztani.
Jelentősége van azonban a távmunka nevesítésének adózás szempontjából, az elszámolható költségek körében. Konkrét jogszabályi rendelkezés távmunkával összefüggő költségtérítésről nincs, azonban az Mt. szerint a munkavégzéssel kapcsolatos indokolt költségeket a munkáltatónak meg kell fizetni, így, ha távmunkavégzéssel összefüggésben keletkezik többletköltsége a munkavállalónak, úgy azt a munkáltató téríteni köteles – érdemes tehát figyelemmel lenni az elszámolható költségek körére is.
Általános szabályok alapján az Szja.-törvény 3. számú mellékletének 24. pontja alapján távmunkavégzésnél felmerülő elszámolható költségek igazolás alapján az alábbiak lehetnek: (i) a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meg nem haladó kiadás, (ii) a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meghaladó kiadás esetében 33 százalékos leírási kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás címén megállapított összeg; (iii) az internethasználat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat), (iv) a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadás(oka)t a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.
A Rendelet alapján a fentieken lazítva a veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, az alábbi tételek számolhatóak el költségként: (i) az Mt. távmunkára vonatkozó szabályainak megfelelően, (ii) a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, (iii) a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta, az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben nem számolt el internethasználattal és a bérleti díjjal, fűtéssel, világítással kapcsolatos költséget.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos senior partner ügyvédés dr. Pulay Flóra ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
