Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egészségügyi okból munkavégzésre nem képes munkavállalók ügyében hozott döntő fordulatot a Kúria határozata. A testület elvi határozatával az egészségügyi okból munkavégzésre alkalmatlan munkavállalók javára döntött a távolléti díj kifizetésével kapcsolatban – írja az RSM blogja.
Mire alapozható a munkáltatói felmondás?
Mint azt a Munka Törvénykönyve meghatározza, a munkáltatói felmondásindoka:
A munkavállaló képességére alapított felmondás azonban a munkavállalóegészségügyi állapota alapján két típusra bontható, aminek a végkielégítésszempontjából is jelentősége van. Végkielégítés ugyanis csak akkor nem jár, ha a felmondás indoka a munkavállaló nem egészségi okkal összefüggő képessége.
Az egészségügyi okból felmondott munkaszerződés esetén végkielégítés jár a dolgozónak
Ez azt jelenti, hogy bár – az egyéb feltételek teljesítése mellett – a munkáltatójogszerűen mondhatja fel az egészségügyileg alkalmatlan munkavállalómunkaszerződését, azonban számára végkielégítés jár.
[htmlbox mt_kommentar]
A végkielégítés fizetésének kötelezettségét a munkáltatók egy része megpróbálta elkerülni. Az alkalmatlanság megállapítását követően a munkavállalót nem foglalkoztatta, de a munkaviszonyát sem szüntette meg. Ezt a bíróságok több döntésben is úgy értékelték, hogy a munkaviszony szünetel és a munkáltatót nem terheli bérfizetési kötelezettség. Egy ilyen a helyzetben pedig általában a munkavállaló jutott hamarabb arra a döntésre, hogy inkább megszünteti a munkaviszonyt, annak érdekében, hogy másik munkát vállalhasson – lemondva ezzel a végkielégítés lehetőségéről.
Ezen a gyakorlaton változtatott most a Kúria. Kimondta, hogy amennyiben a munkavállaló a munkaszerződés szerinti munkakörben egészségi alkalmatlanság miatt nem foglalkoztatható, de nem keresőképtelen, és a munkáltató fenntartja a munkaviszonyt, akkor foglalkoztatási kötelezettsége fennáll, egymagában a munkakörre egészségügyi alkalmatlanság e kötelezettséget nem szünteti meg és nem is függeszti fel.
Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltató kivár és a munkavállaló munkaviszonyát nem szünteti meg az egészségügyi alkalmatlanság miatt, akkor, bár a munkavédelmi előírások miatt ugyan foglalkoztatni nem tudja a munkavállalót, de az állásidőre járó alapbér-fizetési kötelezettség továbbra is terhelni fogja. A döntés tiszta helyzetet teremtett, az alapbér a munkaviszony megszüntetéséig jár az egészségügyi okból munkavégzésre képtelen dolgozónak. Ha a dolgozó mond fel, akkor a végkielégítés már nem jár számára, ha a munkáltató mond fel, a végkielégítést ki kell fizetnie.
A kúria hivatkozott határozata: http://www.kuria-birosag.hu/hu/elvhat/162017-szamu-munkaugyi-elvi-hatarozat
A bejegyzés szerzője dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary Zrt. adószakértője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
A kriptopiaci szereplők, így a kriptoeszköz-szolgáltatók szabályozott keretek között történő engedélyezéséről és felügyeléséről szóló uniós és magyarországi jogszabályok elfogadásával párhuzamosan a jegybank felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni a piacon – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
